Új szintre emelkedett a japán államkötvénypiac. A 40 éves kötvények hozama először lépte át a 4 százalékot, amely történelmi csúcsot jelent. Úgy tűnik a befektetők egyre nagyobb kockázatot látnak a növekvő államadósságban és a kormány költekezési terveiben. A politikai bizonytalanság most látványosan megjelent a hozamokban is.

A japán kötvénypiaci mozgások komoly változásokat mutatnak az országban. Forrás: Unsplash
Történelmi szintre emelkedett a japán hosszú kötvényhozam
Történelmi mérföldkőhöz érkezett a japán állampapírpiac. A 40 éves japán államkötvények hozama 4,01 százalékra emelkedett, amire a 2007-es első kibocsátás óta nem volt példa. Továbbá több mint három évtizede az első ilyen szint az ország bármely lejáratú államadósságánál. A 20 éves hozam 13,5 bázisponttal emelkedett, miután egy gyenge aukció rávilágított a növekvő kormányzati kiadásokkal és az inflációval kapcsolatos aggodalmakra.A lépés különösen figyelemre méltó egy olyan országban, ahol évtizedeken át az extrém alacsony, sőt negatív hozamkörnyezet számított normának – számolt be a hírről a Japan Times.
Politikai bejelentés rázta meg a piacokat
A hozamemelkedés közvetlen kiváltó oka Takaicsi Szamae hétfői bejelentése volt. A japán miniszterelnök közölte, hogy pénteken feloszlatja a parlament alsóházát, és előrehozott általános választásokat kezdeményez.
A cél egyértelmű. A parlamenti többség megszerzése annak érdekében, hogy a kormány akadálytalanul hajthassa végre a gazdaságélénkítést célzó programját.
A piac már hónapok óta árazza a kockázatokat
A mostani hozamugrás nem előzmények nélküli. Takaicsi Szamae tavaly októberi hivatalba lépése óta a japán hozamgörbe hosszú vége folyamatos emelkedést mutat. A 20 éves államkötvények hozama mintegy 70 bázisponttal emelkedett.
De a 30 és 40 éves kötvények hozamai is közel 60 bázisponttal emelkedtek. Ez arra utal, hogy a befektetők már hónapok óta egy aktívabb költségvetési politika és magasabb állami finanszírozási igény lehetőségét árazzák. A tokiói kereskedésben továbbra is fennáll a volatilitás a Takaichi által február 8-ra tervezett előrehozott közvélemény-kutatás előtt.
Miért kérnek magasabb hozamot a befektetők?
A hozamemelkedés mögött komoly fundamentális okok húzódnak meg. A JPMorgan Private Bank egyik szakértője szerint Japán államadóssága a GDP mintegy kétszeresét teszi ki, miközben a kormány a következő időszakban a kiadások további növelését tervezi.
Ez a kombináció, vagyis a magas adósságszint és expanzív fiskális politika azt mutatja, hogy a befektetők nagyobb kockázati prémiumot várnak el, különösen a nagyon hosszú lejáratú kötvények esetében.
A hozamok emelkedése egyre vonzóbbá tette a japán kötvénypiacot a külföldi befektetők számára, akik a Japán Értékpapír-kereskedők Szövetségének adatai szerint mostanra a havi készpénzes japán államkötvény tranzakciók közel 65 százalékát teszik ki. A szingapúri tőzsde határidős ügyleteket vezet be a hosszabb lejáratú JGB-kre, mivel a világ harmadik legnagyobb adósságpiacán a kereskedés felforrósodik.
Fordulópont a japán kötvénypiacon?
A 4 százalék feletti 40 éves hozam sok piaci szereplő szerint pszichológiai és strukturális határvonalat jelent. Japán hosszú ideig a globális alacsony hozamkörnyezet egyik bástyája volt, most azonban egyre több jel mutat arra, hogy a fiskális fegyelem lazulása, a politikai bizonytalanság és a befektetői kockázatérzékenység erősödése tartósabb hozamemelkedést hozhat.
Nemzetközi hatások sem kizártak
A japán államkötvények globálisan is kulcsszerepet töltenek be, mivel számos intézményi befektető használja őket biztonságos eszközként vagy hozam-összehasonlítási alapként. A hosszú japán hozamok emelkedése ezért nyomást gyakorolhat más fejlett kötvénypiacokra és átrendezheti a globális portfóliókat. De hosszabb távon hatással lehet a jen árfolyamára is.
Mit üzen a piac Japánnak?
A mostani hozamreakció világos üzenetet hordoz. A befektetők egyre érzékenyebben reagálnak a költségvetési kockázatokra és a politikai döntésekre. A 40 éves hozam 4 százalék fölé emelkedése azt jelzi, hogy a piac már nem hajlandó automatikusan elfogadni a rendkívül alacsony kamatszinteket, még Japán esetében sem.
A következő hetekben az előrehozott választások kimenetele és a kormány gazdaságpolitikai iránya kulcsszerepet játszhat abban, hogy ez a hozamszint átmeneti csúcs vagy egy új korszak kezdete lesz-e a japán kötvénypiacon.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)