Szerbia 2040 után kapcsolhatja rá első atomerőművét az elektromos hálózatra, a kormány már megkezdte a nukleáris program előkészítését. Belgrád francia és orosz partnerekkel is tárgyal, miközben a kis moduláris reaktorok lehetőségét is mérlegeli.
Belgrád nukleáris programot indít. Forrás: Unsplash
Szerbia atomerőművet építene, 2040 után indulhat az első blokk
Szerbia 2040 után kapcsolhatja rá első atomerőművét az elektromos hálózatra. A balkáni ország ezzel hosszú távú nukleáris programot indítana, amely alapjaiban alakíthatja át az energiamixet és az ellátásbiztonságot. Belgrád már megkezdte az előkészítő szakaszt, és több nagy nemzetközi szereplővel is tárgyal – jelentette be Dubravka Djedovic Handanovic energetikai miniszter a Tanjung oldalán.
Francia és orosz kapcsolat is a pakliban
A szerb kormány a nukleáris program előkészítésében a francia EDF-fel működik együtt, ugyanakkor más technológiai partnerekkel is nyitott az együttműködésre.
A miniszter az orosz Roszatom delegációjával folytatott tárgyaláson közölte: a program első és második fejlesztési szakaszát 2032-re zárnák le. Ez azt jelenti, hogy a következő években elsősorban intézményi, szabályozási és szakmai előkészítés zajlik majd.
Az orosz Roszatom vezérigazgatója, Alekszej Lihacsov ismertette a vállalat aktuális projektjeit, és jelezte, hogy a cég jelenleg mintegy harminc nukleáris blokk kivitelezésén dolgozik kilenc országban, köztük Kínában, Indiában, Egyiptomban, Törökországban és Magyarországon.
Kis moduláris reaktorok is szóba kerülhetnek
A szerb energiapolitika egyik kulcskérdése, hogy milyen technológiát választ az ország. A miniszter szerint 2032-ig a kis moduláris reaktorok (SMR) technológiája is jelentős fejlődésen mehet keresztül, így ez az opció is napirendre kerülhet.
A végleges technológiai partner kiválasztására csak akkor kerülhet sor, amikor kialakul a szükséges jogszabályi háttér, létrejön a megfelelő intézményi struktúra, biztosított lesz a szakemberképzés és lezárul az előkészítő szakasz. Az építkezés csak ezt követően indulhat el.
Energiabiztonság és stratégiai fordulat
Szerbia jelenleg jelentős mértékben támaszkodik fosszilis energiaforrásokra, különösen szénre. Egy atomerőmű építése hosszú távon csökkentheti az importfüggőséget, stabilabb ellátást biztosíthat, mérsékelheti a szén-dioxid-kibocsátást és geopolitikai értelemben is új pozícióba helyezheti az országot. A projekt ugyanakkor komoly politikai és gazdasági kérdéseket is felvet, különösen a technológiai partner kiválasztása és a finanszírozás terén.
Munkacsoport és lakossági tájékoztatás is indulhat
A Roszatommal tervezett együttműködés részeként munkacsoport jöhet létre, amely tapasztalat- és tudáscserére épülne. A hangsúly a lakossági tájékoztatáson, az oktatáson, a szakemberképzésen és a szabályozási környezet elemzésén lenne. Ez arra utal, hogy Belgrád nem csupán egy energetikai beruházásban gondolkodik, hanem egy átfogó, több évtizedes nukleáris stratégia kiépítésében.
2040 után indulhat az első szerb atomerőmű
A jelenlegi tervek szerint az első blokk legkorábban 2040 után csatlakozhat a hálózatra. Ez hosszú előkészítési időszakot jelent, de egyben azt is mutatja, hogy Szerbia stratégiai irányváltásra készül az energiapolitikában. A következő években az dől el, hogy a francia, az orosz vagy esetleg más technológiai partner mellett teszi le a voksát az ország és hogy a balkáni térségben új nukleáris szereplő jelenik-e meg.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
