Irán már 200 dolláros olajár lehetőségét emlegeti, miközben újabb három hajókat támadott meg a Hormuzi-szoros térségben. A teheráni vezetés belül is keményebb fellépést ígér. A közel-keleti háború így már nemcsak katonai konfliktus, hanem a globális energiapiacot és kereskedelmet is fenyegető válsággá vált.

Új szintre lépett a közel-keleti háború
A közel-keleti háború újabb veszélyes szakaszba lépett. Irán szerdán azt üzente a világnak, hogy készülni kell akár 200 dolláros olajárra, miközben újabb támadások értek három kereskedelmi hajót az Öböl térségében. A teheráni vezetés belpolitikai fronton is keményebb fellépést ígért. A konfliktus már nemcsak katonai, hanem globális energiapiaci és kereskedelmi kockázattá is vált – számolt be a háborús helyzet újabb fejleményéről a Reuters.
Irán nyíltan az olajár-emelkedéssel fenyeget
Az iráni katonai vezetés szóvivője szerint az olaj ára akár 200 dollárig is emelkedhet, mert az energiahordozók ára közvetlenül a térség biztonságától függ. Ez nem puszta retorika: a piac azért figyel erre kiemelten, mert a Hormuzi-szoroson halad át a világ olajellátásának nagyjából egyötöde, és a mostani zavarokat már a hetvenes évek olajsokkjai óta a legsúlyosabb ellátási fenyegetések között emlegetik. A Brent a hét elején rövid időre majdnem 120 dollárig ugrott, majd később visszacsúszott 90 dollár környékére, ami azt mutatja, hogy a piac egyszerre fél a további eszkalációtól és reménykedik gyors politikai lezárásban.
Kereskedelmi hajók is célponttá váltak
A Reuters beszámolója szerint szerdán több kereskedelmi hajót is találat ért a térségben. Az iráni Forradalmi Gárda azt közölte, hogy rálőtt két hajóra, amelyek szerintük nem engedelmeskedtek az utasításaiknak. Az egyik, thaiföldi zászló alatt haladó ömlesztettáru-szállító kigyulladt, a legénységet evakuálni kellett, és három ember eltűnt. Két másik hajó is sérüléseket szenvedett. Ezzel a háború kezdete óta legalább 14-re nőtt a megtámadott kereskedelmi hajók száma.
A Hormuzi-szoros lett a legnagyobb gazdasági kockázat
A konfliktus egyik legveszélyesebb pontja továbbra is a Hormuzi-szoros. A Reuters szerint az itt kialakult blokád és a hajózási kockázatok a globális olaj- és gázszállítás szempontjából kulcsfontosságú útvonalat bénítják. Ez magyarázza, hogy a Nemzetközi Energiaügynökség történetének legnagyobb stratégiai tartalék-felszabadítását javasolta. Pontosan 400 millió hordó olaj piacra engedését, hogy mérsékeljék az árrobbanást és csillapítsák a pánikot. Németország már jelezte, hogy ennek részeként saját tartalékaiból is felszabadít készleteket.
Nem látszik gyors lezárás a frontokon
Bár Donald Trump azt állította, hogy Iránban „gyakorlatilag már alig maradt célpont”, és szerinte bármikor véget vethetne a háborúnak, a terepen ennek egyelőre nincs sok jele. Irán továbbra is rakétákat és drónokat indít Izrael és más közel-keleti célpontok ellen, miközben Izrael is azt közölte, hogy a hadműveletek időkorlát nélkül folytatódnak, amíg el nem érik céljaikat. Izraeli tisztviselők közben már maguk is úgy látják, hogy korántsem biztos az iráni rendszer összeomlása.
Irán belül is keményebben lép fel
A háború nemcsak a frontokon, hanem Iránon belül is egyre keményebb légkört teremt. A Reuters szerint az iráni rendőrfőnök közölte, hogy aki az utcára vonul, azt nem tüntetőként, hanem ellenségként kezelik majd. A vezetés attól tart a külső támadások belső elégedetlenséget is felerősíthetnek. Ugyanakkor a háborús helyzet és a nacionalista mozgósítás egyelőre inkább összezárás felé tolhatja a társadalmat, mintsem rendszerellenes áttörés felé.
Súlyos emberi és gazdasági ára van a háborúnak
Irán ENSZ-nagykövete szerint a február 28. óta tartó amerikai–izraeli légicsapásokban több mint 1300 iráni civil halt meg. A Reuters azt is írja, hogy iráni támadások Izraelben legalább 11 ember halálát okozták, miközben amerikai oldalon hét katona vesztette életét, és körülbelül 140-en megsebesültek. A konfliktus tehát már régen túl van azon a szinten, hogy csak katonai célpontokról és taktikai üzengetésről beszéljünk: a gazdasági sokk, az olajpiaci kockázat és a civil veszteségek együtt egyre nehezebben kontrollálható spirált rajzolnak ki.
A mostani fejlemények lényege egyszerű, de súlyos: Irán nem a gyors visszavonulás nyelvén beszél, hanem azt üzeni, hogy képes elhúzódó gazdasági sokkot okozni. A hajótámadások, a Hormuzi-szoros kockázata, a 200 dolláros olaj lehetőségének bedobása és a belső szigorítások mind ugyanabba az irányba mutatnak: a háború nem csillapodott, hanem egyre több fronton terjed szét.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube