Újabb front nyílt a Mol és a horvát JANAF között. A Mol és a Slovnaft ezúttal a horvát olajvezeték-üzemeltető szerintük indokolatlanul magas tranzitdíjai miatt fordult az Európai Bizottsághoz. A magyar olajcég szerint a vitatott árképzés nemcsak a régió finomítóit terheli meg, hanem az energiaellátás biztonságát is veszélyeztetheti Közép-Európában.
Újabb panaszt nyújtott be a Mol és a Slovnaft Brüsszelnek. Forrás: Janaf (illusztráció)
Újra Brüsszelhez fordult a Mol
Ismét az Európai Bizottsághoz fordult a Mol és a Slovnaft a horvát JANAF miatt. Ezúttal azt állítják, hogy a horvát vezetéküzemeltető visszaélésszerű árképzést alkalmaz, indokolatlanul magasan tartja a tranzitdíjakat, és ezzel nemcsak a két finomítót, hanem a régió ellátásbiztonságát is veszélyezteti. A panasz azért különösen súlyos, mert a horvát útvonal Magyarország és Szlovákia számára kulcsfontosságú alternatíva az orosz Barátság-vezeték mellett.
Új front nyílt a Mol és a JANAF között
A mostani beadvány lényege, hogy a Mol szerint a JANAF tartósan olyan árszintet alkalmaz, amelyet objektív indokok nem támasztanak alá. A társaság állítása szerint a horvát vállalat 2022 után, az orosz–ukrán háború kitörését követően jelentősen, közel kétszeresére emelte a díjait, majd ezt a szintet azóta is fenntartotta, miközben nem adott kellően megalapozott magyarázatot az emelésekre és nem tette átláthatóvá az árképzés módszertanát. A Mol és a Slovnaft ezért most ismét a Bizottság Versenypolitikai Főigazgatóságától vár fellépést.
Ez nem az első ütközés a felek között. Az elmúlt hónapokban már több konfliktus is nyilvánosságra került a szállítási feltételek, az orosz eredetű kőolaj kezelése és a vezeték használati feltételei körül. A vita tehát régóta nem egyszerű kereskedelmi nézeteltérés, hanem egyre inkább regionális energiabiztonsági kérdéssé vált.
Miért ennyire fontos a horvát útvonal?
A JANAF, vagyis az Adria-kőolajvezeték rendszere kulcsfontosságú kijárat a tengeri szállítmányok felé Magyarország és Szlovákia számára. Amikor a Barátság-vezeték működése akadozik, sérül vagy geopolitikai kockázat alá kerül, a horvát irány felértékelődik. Ez történt 2026 elején is, amikor a Barátság-vezetéket egy januári incidens után le kellett állítani, és a Mol alternatív útvonalakat kezdett sürgetni.
A probléma az, hogy ha ezen az útvonalon valóban csak korlátozott verseny van, akkor a vezetéküzemeltető rendkívül erős alkuhelyzetbe kerül. A Mol álláspontja szerint pontosan ez történik most: a JANAF monopol jellegű piaci helyzetét használja ki arra, hogy az indokoltnál magasabb díjakat érvényesítsen. Ez már nem pusztán üzleti vita, hanem potenciális versenyjogi ügy.
A Mol szerint túl drága a JANAF, és ezt nem magyarázzák meg
A magyar olajcég érvelése szerint a horvát tranzitdíj nemzetközi összevetésben is kirívó. A Mol azt hangsúlyozza, hogy a JANAF által alkalmazott fajlagos díjszint lényegesen magasabb más, hasonló európai vezetékek tarifáinál, és még a háborús környezetben működő ukrán szakasz költségszintjét is meghaladja. A vád lényege tehát nem egyszerűen az, hogy drága a szolgáltatás, hanem az, hogy az áremelés aránytalan és átláthatatlan. A mostani panasz tétje ezért az, hogy Brüsszel hajlandó-e versenyjogi alapon megvizsgálni ezt a gyakorlatot.
Ez azért érzékeny pont, mert Közép-Európában az olajellátás diverzifikációja évek óta stratégiai cél. Ha az alternatív útvonal túl drága vagy jogilag bizonytalan, akkor papíron hiába létezik, a gyakorlatban nem jelent valódi biztonsági tartalékot. A Mol üzenete valójában ez: nem elég, hogy legyen másik cső, annak használhatónak és gazdaságilag is vállalhatónak kell lennie.
Nemcsak az árakról van szó, hanem az orosz olaj jogi kezeléséről is
A feszültséget tovább növeli, hogy a Mol és a Slovnaft szerint a JANAF nem adott kellően egyértelmű állásfoglalást arról sem, hogy az EU- és amerikai szankcióknak megfelelő, legális orosz szállítmányokat átengedi-e. Emiatt már március elején is formális panasz került Brüsszel elé. A Mol szerint ez komoly jogbizonytalanságot teremt egy olyan időszakban, amikor a finomítók hosszabb távú szerződései és ellátási tervei egyébként is nyomás alatt állnak.
A helyzetet az is súlyosbítja, hogy a Mol-csoportnak a közlés szerint még mindig nincs érvényes 2026-os szállítási szerződése a horvát féllel, és a tervezett kapacitástesztek sem indultak el. Márpedig kapacitásteszt nélkül nehéz eldönteni, hogy a JANAF rendszere valóban képes-e teljes értékű alternatívát nyújtani a régió számára, vagy csak részben. Reuters-beszámolók szerint korábban éppen ezért abban állapodtak meg az érintettek és az Európai Bizottság, hogy felügyelt tesztekkel mérik fel a rendszer tényleges képességeit.
A horvát fél eddig visszautasította a vádakat
A JANAF a korábbi ügyekben tagadta, hogy szerződést szegett vagy jogellenesen járt volna el. A horvát vállalat azt állította, hogy a szállítások a menetrendnek és a technikai feltételeknek megfelelően zajlanak, és a Mol-csoport nem használja ki kellő mértékben a rendelkezésre álló kapacitásokat. Ez azért fontos, mert ha Brüsszel vizsgálódik, nem elég a politikai hangzavar: bizonyítani kell, hogy valóban indokolatlan díjszabásról vagy versenyjogi visszaélésről van szó.
Vagyis a mostani ügyben nem az lesz a döntő kérdés, hogy a díjak magasak-e, hanem az, hogy aránytalanul magasak-e egy olyan piacon, ahol a vevőnek valójában nincs érdemi alternatívája. Ha erre Brüsszel igenlő választ ad, az komoly precedenst teremthet az egész régió energiaszállítási vitáiban.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Mol
