Az Egyesült Államok és Irán között bejelentett tűzszünet már a tárgyalások előtt feszültté vált, miután Teherán új feltételeket szabott, és több vitás kérdésben sem történt előrelépés. Közben a Hormuzi-szoros blokádja továbbra is szűkíti az olajszállításokat, Libanonban pedig folytatódnak a harcok, ami erősen bizonytalanná teszi a diplomáciai tárgyalások sikerét.
Irán és az Egyesült Államok tűzszünete már a tárgyalások előtt feszültté vált
Feszülten indulhatnak az Egyesült Államok és Irán közötti tárgyalások, miután Teherán új feltételeket szabott, miközben a két hete bejelentett tűzszünet több kulcskérdésben továbbra sem hozott megnyugtató fordulatot. Az iráni delegáció pénteken megérkezett Iszlámábádba, de Irán jelezte: a megbeszélések előtt rendezni kell több vitás ügyet, köztük a befagyasztott iráni vagyon és a libanoni helyzet kérdését. Közben a Hormuzi-szoros blokádja továbbra is szorítja az energiaszállításokat, és Dél-Libanonban sem csillapodtak a harcok –jelent meg a hír a Reuters oldalán.
Irán feltételekhez köti a tárgyalások elindítását
Irán parlamenti elnöke, Mohammad Bagher Ghalibaf azt közölte, hogy Washington korábban az iráni külföldi eszközök felszabadítását és a libanoni tűzszünetet is vállalta, ezért Teherán addig nem akarja ténylegesen megkezdeni a tárgyalásokat, amíg ezek az ígéretek nem teljesülnek. Az iráni delegáció ennek ellenére megérkezett Pakisztánba, és a küldöttségben a külügyminiszter, a védelmi tanács titkára, a jegybank elnöke és több parlamenti képviselő is helyet kapott.
A diplomáciai csatorna nyitva maradt, de a felek még a kezdés előtt is eltérően értelmezik a tűzszünet tartalmát és a további egyeztetések feltételeit. A pakisztáni miniszterelnök a mostani szakaszt már „sorsdöntő” fázisnak nevezte. Vagyis a következő napokban eldőlhet, hogy a fegyvernyugvásból valódi megállapodás lesz-e.
Trump tűzszünetet hirdetett
Donald Trump kedden jelentette be a két hétre szóló tűzszünetet, közvetlenül azután, hogy korábban az iráni civilizáció elpusztításával fenyegette Teheránt. A megállapodás ugyan leállította az amerikai és izraeli légicsapásokat Irán ellen, de nem vetett véget a Hormuzi-szoros iráni blokádjának, és nem állította le az Izrael és a Hezbollah közötti párhuzamos háborút sem Libanonban.
Az amerikai alelnök, JD Vance, aki az amerikai delegációt vezeti, azt mondta, pozitív kimenetelben bízik, de figyelmeztette Iránt, hogy Washington nem lesz fogékony arra, ha Teherán megpróbálja „játszani” a tárgyalófelet. Trump eközben azt írta közösségi oldalán, hogy Iránnak „nincsenek lapjai”, és csak azért maradt életben, hogy tárgyaljon.
A Hormuzi-szoros továbbra is a legnagyobb kockázat
A tűzszünet ellenére Irán fenntartja a Hormuzi-szoros blokádját, ami minden idők legnagyobb zavarát okozta a globális energiaszállításban. Az iráni hajók pénteken akadálytalanul közlekedtek a szorosban, miközben más országok hajói továbbra is bent rekedtek.
Irán azt is el akarja érni, hogy a tárgyalások során elismerjék befolyását a szoros felett, ahol tranzitdíjakat szedne és ellenőrizné a hozzáférést. A szállítások akadozása már most inflációt táplál és lassítja a világgazdaságot. A hatás hónapokig érezhető maradhat még akkor is, ha sikerül újranyitni az útvonalat.
Libanonban tovább folytatódnak a harcok
A helyzetet tovább bonyolítja, hogy Izrael és az Egyesült Államok szerint a Hezbollah elleni hadműveletek nem részei a mostani tűzszünetnek. Izrael a bejelentés után a háború addigi legnagyobb támadását hajtotta végre, és a libanoni hatóságok közlése alapján több mint 350 ember halt meg sűrűn lakott területeket érő csapásokban. Pénteken is folytatódtak az izraeli légicsapások Dél-Libanonban.
Egy Nabatieh városát ért csapásban 13 libanoni állami biztonsági alkalmazott vesztette életét a libanoni elnök közlése szerint. Hezbollah rakétatámadásokkal válaszolt az északi izraeli települések ellen. A libanoni hatóságok szerint március 2. óta legalább 1 953 ember halt meg az izraeli csapásokban. Közben Libanon és Izrael washingtoni nagykövetei telefonon egyeztettek. A tervek szerint kedden az amerikai külügyminisztériumban is lesz egy találkozó amerikai közvetítéssel.
Irán keményebb hangot ütött meg a tárgyalások előtt
Az iráni vezetés a tárgyalások előtt keményebb álláspontra helyezkedett. Az új legfelsőbb vezető, Mojtaba Hamenei csütörtökön azt mondta, Irán kártérítést fog követelni minden háborús károkozásért, és a támadókat nem hagyják büntetlenül.
A háborúval kapcsolatos amerikai lépések eddig semmit sem értek el. Irán továbbra is rendelkezik a szomszédai elérésére alkalmas rakétákkal és drónokkal, valamint több mint 400 kilogramm, fegyverminőséghez közeli dúsítású uránnal. A teheráni vezetés emellett túlélte a támadássorozatot, és nem látszik szervezett belső összeomlás jele sem.
Mi jöhet most az amerikai–iráni tárgyalásokon?
A pénteki iszlámábádi egyeztetések tétje az, hogy a felek képesek-e a két hetes fegyvernyugvást tartósabb politikai rendezés felé fordítani. Irán szankcióenyhítést, külföldön ragadt vagyonának felszabadítását és új regionális jogosítványokat akar. Washington azt szeretné, hogy Teherán ne használja ki rövid távú nyomásgyakorlásra a nemzetközi vízi útvonalakat.
A mostani helyzet alapján a tűzszünet inkább törékeny fegyvernyugvás lesz. A tárgyalások elindulhatnak, de a Hormuzi-szoros, Libanon és az iráni pénzügyi követelések miatt már az első pillanatban komoly feszültségek terhelik a folyamatot.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
