Hiába búcsúztatta az építőipar viszonylagos optimizmussal a 2025-ös évet, a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közzétett, januári adatai hidegzuhanyként érték az ágazat szereplőit.
A friss statisztikák szerint az építőipari termelés volumene a nyers adatok alapján 11,4%-kal maradt el az egy évvel korábbitól, ami a szakértők szerint az elmúlt két év egyik leggyengébb szezonkezdete.
Építőipar – A decemberi fellángolástól a januári mélypontig
A tavalyi év vége még reményre adott okot: 2025 decemberében 8,9%-os bővülést mértek, ami azt sugallta, hogy az ágazat végre kilábalt a stagnálásból. A januári adatok azonban cáfolják a tartós növekedési trendet. A szezonálisan és munkanaphatással kiigazított indexek alapján a termelés egyetlen hónap alatt, decemberhez képest 8,8%-ot zuhant.
Az adatok mögött mély strukturális problémák és kedvezőtlen külső tényezők húzódnak meg. Míg az épületek építése 9,6%-kal csökkent, addig az egyéb építmények (utak, vasutak, közművek) terén még drasztikusabb, 14,5%-os visszaesést regisztráltak. Különösen szembetűnő az út- és vasútépítési alágazat mélyrepülése, ahol a termelés több mint negyedével, 25,6%-kal maradt el a tavaly januári szinttől.
A paradoxon: Üres állványok, duzzadó szerződésállományok
Az adatsorok egy furcsa ellentmondásra is rávilágítanak, amely jellemzővé vált a 2026-os magyar gazdaságra. Miközben a fizikai termelés akadozik, a szerződésállomány volumene 18,8%-kal meghaladja a tavaly ilyenkorit. Ez a növekedés azonban szinte kizárólag az egyéb építményekre (infrastrukturális óriásprojektekre) vonatkozó szerződéseknek köszönhető (+30,5%), miközben a lakó- és irodaépületek iránti kereslet továbbra is lanyha.
„2026 nehezebb év lesz, mint a múlt év volt, és ezt az évet egyszerűen túl kell élni” – nyilatkozta a friss adatok kapcsán Koji László, az ÉVOSZ elnöke.
A szakember szerint a közelgő választások (2026 tavasza) miatt az állami és önkormányzati megrendelések előkészítése lelassult, a közbeszerzési folyamatok pedig sok helyen szünetelnek. Ehhez társul a januári szokatlanul kemény időjárás és a tartós hótakaró, amely hetekre megbénította a kültéri munkálatokat.
KSH – Mi várható a folytatásban?
Elemzők szerint a január végi mélypont után a februári és márciusi adatokban várható egyfajta „visszapattanás”. Molnár Dániel, a Magyar Gazdaságfejlesztési Ügynökség vezető elemzője szerint az enyhébb tavasz és a kormányzati lakhatási támogatások – mint például az Otthon Start program – felfutása újra mozgásba hozhatja a gépeket.
Ugyanakkor a magánszektor továbbra is óvatos. A magas hitelkamatok és az építőanyag-árak lassú, de folyamatos emelkedése (amely 2025-ben átlagosan 5,4% volt) visszatartja a lakossági beruházókat. A speciális szaképítés alágazatban mért 4,6%-os csökkenés is azt jelzi, hogy a felújítási piac is várakozó állásponton van.
Az építőipar 2026-os teljesítménye továbbra is a magyar GDP egyik legnagyobb kérdőjele. Ha a tavaszi hónapokban nem sikerül ledolgozni a januári hátrányt, az ágazat idén nemhogy húzóereje, hanem kolonca lehet a gazdasági növekedésnek.
A magyar építőipar főbb mutatói (2026. január)
| Megnevezés / Mutató | Változás az előző év azonos hónapjához (év/év) | Változás az előző hónaphoz (hó/hó)* |
| Teljes építőipari termelés (nyers adat) | –11,4% | –8,8% |
| Építményfőcsoportok szerint: | ||
| – Épületek építése | –9,6% | – |
| – Egyéb építmények (infrastruktúra) | –14,5% | – |
| Ágazati bontásban: | ||
| – Épületek építése (ágazat) | –14,3% | – |
| – Egyéb építmények építése (ágazat) | –22,1% | – |
| – Speciális szaképítés | –4,6% | – |
| Szerződésállomány: | ||
| – Megkötött új szerződések volumene | –6,0% | – |
| – Január végi teljes szerződésállomány | +18,8% | – |
| Szerződésállomány részletezése: | ||
| – Épületekre vonatkozó állomány | –3,6% | – |
| – Egyéb építményekre vonatkozó állomány | +30,5% | – |
