Új energiafolyosó épül Magyarország és Szerbia között. Két év múlva elkészül az új kőolajvezeték, amely a közép-európai térség üzemanyagbiztonságát garantálja. A két ország az áramhálózat kapacitását is megduplázza 2028-ig, ami alacsonyabb energiaárakat hozhat a régióban.
Új kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között. Forrás: Shutterstock
Új kőolajvezeték épül Magyarország és Szerbia között
Megkezdődik az új kőolajvezeték kiépítése Magyarország és Szerbia között A beruházás célja a közép-európai térség üzemanyag- és energiaellátásának hosszú távú biztosítása, miközben a villamosenergia-hálózat bővítésére is sor kerül – jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter pénteken Belgrádban.
Válasz az energiaválságra jön az új olajvezeték 2027-re
A két ország közötti együttműködés új szintre lép és 2027-ig megépül egy 180-190 kilométeres kőolajvezeték, amely Magyarországon keresztül biztosítja Szerbia kőolajellátását. A csővezeték keleti irányból érkező nyersolajat szállíthat, ezzel stratégiai jelentőségű energiafolyosóvá válva.
Szijjártó Péter hangsúlyozta:
„Ha Szerbia ellátása bajba kerül, az az egész régiót – beleértve Magyarországot és Szlovákiát – benzinhiánnyal és áremelkedésekkel fenyegeti.”
Az új vezeték éppen ezért nemcsak kétoldalú, hanem regionális ellátásbiztonsági beruházásként is kulcsfontosságú.
Szerbia vette át Ukrajna szerepét az energia-tranzitban
A külgazdasági és külügyminiszter élesen bírálta Ukrajnát, amiért lezárta azt a földgázvezetéket, amely Oroszországból szállított gázt Közép-Európába. Ezzel szemben Szerbia megbízható, felelős tranzitországként működik, jelenleg napi több mint 20 millió köbméter földgázt juttat el Magyarországra, ami éves szinten mintegy 7,5 milliárd köbmétert jelent.
Szijjártó szerint: „Ha Szerbia nem biztosítaná ezt a mennyiséget, Magyarország és a térség bajban lenne.”
Nő az áramkapcsolat is – jön a közös árampiac
A kőolajvezeték mellett villamosenergia-összeköttetés bővítésére is sor kerül: 2028-ra megduplázzák az átszállítási kapacitást Magyarország és Szerbia között. A cél az árampiaci integráció erősítése és a regionális árampiac (tőzsde) stabilizálása, amely hosszabb távon alacsonyabb fogyasztói árakat eredményezhet.
A miniszter közgazdasági érveket is felsorakoztatott:
„Ha egy piac nagyobb, több a fogyasztó, akkor alacsonyabb árakat lehet érvényesíteni.”
Energiafüggetlenség és árstabilitás a cél
A bejelentett beruházások illeszkednek a magyar kormány hosszú távú energiapolitikájába, amelynek fő célja a rezsicsökkentés fenntartása és az ellátásbiztonság növelése. Az új olajvezeték és az elektromos hálózat bővítése egyaránt hozzájárulhat ahhoz, hogy a közép-európai régió kevésbé függjön instabil vagy ellenséges tranzitországoktól, így elkerülhetők legyenek a hirtelen benzináremelkedések és energiakrízisek.
Címlapkép forrása: Facebook
