A háború harmadik évfordulóján Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés vezetője nyilatkozott. Szerinte Oroszországnak a háború napi egymilliárdba dollárba kerül. A konfliktus már világháborús dimenziókat öltött, és a Nyugat támogatása kulcsszerepet játszik Ukrajna ellenállásában. A hírszerző főigazgató a Brjanszki régióban végrehajtott hadműveletet az egyik legnagyobb sikernek tartja.
Az ukrán hírszerzés vezetője szerint Oroszország számára katasztrofális a háború. Szerinte már kirobbant a harmadik világháború, mivel a világ legerősebb országai közvetlenül vagy közvetve részt vesznek az ukrajnai konfliktusban. Az ukrán hírszerzőtiszt szerint Oroszország hadereje 2023-ban elvesztette profi katonáit, azóta főként mozgósított erőkre és külföldi zsoldosokra támaszkodik – nyilatkozott az Ukrinformnak február 24-én Kirilo Budanov, az ukrán katonai hírszerzés (HUR) vezetője.
Oroszország katonai helyzete és mozgósítási politikája
Budanov szerint az ukrán hadsereg 2023-ban teljesen megsemmisítette az orosz hadsereg professzionális részét, ezért Moszkva ma már csak mozgósított katonákat küld a harctérre. Bár formálisan ezek szerződéses katonák, valójában nagyon rövid kiképzés után azonnal a frontvonalra kerülnek.
A hírszerzési vezető szerint az orosz hadvezetés céljai nem változtak, és továbbra is törekszenek Ukrajna teljes elfoglalására. Noha a legtöbb területen az ukrán haderő megállította az előrenyomulásukat, néhány térségben továbbra is sikeresek.
Észak-Korea és Irán támogatása
Budanov kiemelte, hogy Oroszország egyre inkább külföldi támogatókra szorul, különösen Észak-Koreára és Iránra. Az észak-koreai fegyverek és katonai egységek egyre nagyobb számban vesznek részt a harcokban. Az ukrán hírszerzés szerint Észak-Korea számára a konfliktus kiváló lehetőség arra, hogy több évtized után ismét harci tapasztalatokat szerezzen.
Az orosz hadsereg jelentős technológiai támogatást is kapott Észak-Koreától, amelynek ballisztikus rakétái és drónjai folyamatos fejlődésen mentek keresztül a háború során. Budanov szerint az első bevetések katasztrofális eredményt hoztak, de az orosz katonai szakértők segítségével mára jelentősen javítottak a fegyverek hatékonyságán.
Gazdasági és emberi erőforrások
A háború hatalmas költségeket ró Oroszországra. Budanov becslése szerint a háború napi egymilliárd dollár veszteséget jelent Moszkvának. Ennek ellenére az orosz mozgósítási tartalék lehetővé teszi számukra a további hadműveleteket, bár a veszteségek magas száma komoly kihívást jelent a Kreml számára.
A háború kezdete és Ukrajna ellenállása
Budanov szerint az oroszok eredeti terve az volt, hogy három nap alatt elfoglalják Kijevet, és két hét alatt az egész országot. Ez a stratégia azonban teljes kudarcot vallott, miután az ukrán haderő sikeresen megállította az orosz előrenyomulást a kulcsfontosságú Hosztomel, Moscsun és Irpiny térségében. Ezekben az ütközetekben a HUR különleges műveleti egységei is kulcsszerepet játszottak.
A hírszerzés legnagyobb hadműveletei
Budanov szerint az ukrán katonai hírszerzés három éve tartó háborújának egyik legfontosabb művelete a Brjanszki régióban végrehajtott nagyszabású hadművelet volt. Ezzel szerinte sikerült megsemmisíteni azt a mítoszt, hogy Oroszország területén lehetetlen harcot folytatni. Az akcióval bizonyították, hogy a Kreml által fenntartott védelmi illúzió nem valós.
A harmadik világháború árnyékában?
Az ukrán hírszerzés vezetője szerint a konfliktus már most globális szinten zajlik, mivel több nagyhatalom közvetve vagy közvetlenül érintett benne. Az Oroszország által bevont külföldi erők és fegyverek, valamint a nyugati országok Ukrajnának nyújtott támogatása szerinte egyértelműen azt mutatja, hogy a világ katonai pólusai egyre inkább szembekerülnek egymással.
Fegyverszünet vagy béke?
Budanov szerint a fegyverszünet gyors megkötése elvileg reális lehet, de a tartós béke elérése sokkal bonyolultabb folyamat lesz. Az ukrán vezető hangsúlyozta, hogy a háború dinamikája attól függ majd, hogy Oroszország meddig képes fenntartani mozgósítási rendszerét, illetve hogy a nyugati támogatás milyen mértékben marad fenn Ukrajna számára.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Wikipédia
