Műholdfelvételek és ellenőrzött videofelvételek tanúsága szerint Ukrajna az elmúlt héten stratégiai fontosságú csapássorozatot indított Oroszország északnyugati energetikai infrastruktúrája ellen.
A Balti-tenger partvidékén található kulcsfontosságú olajexport-terminálok napokig lángoltak, ami a háború kezdete óta nem látott fennakadásokat okozott az orosz nyersanyagexportban.
A BBC Verify elemzése megerősítette, hogy március 23-a óta legalább három jelentős létesítményt ért támadás a leningrádi régióban. A célpontok között szerepelt Uszt-Luga és Primorszk kikötője, valamint a szárazföldi Kirisi olajfinomító is. A pusztítás mértékét jól jelzi, hogy a NASA FIRMS tűzfigyelő rendszere még napokkal a becsapódások után is intenzív hőforrásokat észlelt a helyszíneken.
„Fenntartani a tüzet”
A hadművelet célja egyértelmű: az orosz hadigépezet finanszírozását biztosító „olajartériák” átvágása. Robert Brovdi, az ukrán drónerők parancsnoka hétfő este közölte, hogy egységeik ismét csapást mértek Uszt-Lugára, kifejezetten azzal a szándékkal, hogy „fenntartsák a tüzet”. Brovdi hangsúlyozta, hogy a március 23-án indított kampány a finomítói kapacitások és az exportinfrastruktúra demilitarizálását szolgálja.
A támadások súlyos károkat okoztak:
- Primorszkban legalább nyolc tárolótartály semmisült meg vagy rongálódott meg súlyosan.
- Uszt-Lugában szintén legalább nyolc tartályt ért találat.
- Kirisiben, amely Oroszország három legnagyobb finomítójának egyike, két tartály sérült meg.
Alekszandr Drozdenko, a leningrádi terület kormányzója elismerte a támadás tényét, bár állítása szerint a légvédelem 38 drónt semmisített meg. A lehulló roncsok és a becsapódások következtében azonban három ember, köztük két gyermek megsérült.
Gazdasági sokk és üres kikötők
Az ukrán stratégia látványos eredményeket hozott a globális piacon is. A finnországi Energia- és Tiszta Levegőkutató Központ (Crea) adatai szerint az orosz olajexport 20%-a Uszt-Lugából, 22%-a pedig Primorszkból indul útjára. A támadások hatására március 26-án és 27-én történelmi esemény következett be: a 2022-es invázió kezdete óta először fordult elő, hogy két egymást követő napon egyetlen hajót sem rakodtak meg olajjal a három balti kikötő egyikében sem.
A Reuters piaci elemzései szerint a csapások után Oroszország teljes olajexport-kapacitásának mintegy 40%-a állt le átmenetileg. Ez különösen érzékenyen érinti Moszkvát egy olyan időszakban, amikor az iráni-izraeli feszültség miatt megugró olajárak révén az orosz költségvetés rekordbevételekre számított.
Diplomáciai feszültség és ukrán válasz
A sikeres akciók azonban nemzetközi aggodalmat is kiváltottak. Volodimir Zelenszkij ukrán elnök elárulta: a szövetségesek (elsősorban az Egyesült Államok) arra kérték Kijevet, hogy fogja vissza az orosz energiaszektor elleni támadásokat, tartva a globális energiaválságtól és az üzemanyagárak elszabadulásától.
Zelenszkij válasza határozott volt: a támadások csak akkor szűnnek meg, ha Oroszország felhagy az ukrán civil energiarendszer bombázásával. Alexander Lord, a Sybelline hírszerző cég elemzője szerint Kijev tudatosan próbálja ellensúlyozni az orosz olajbevételek növekedését, de a háború elhúzódásával egyre nagyobb nyomás nehezedhet rájuk Washington részéről, hogy a globális gazdasági stabilitás érdekében kíméljék az orosz olajkutakat.
Addig is, a balti-tengeri látóhatárt fekete füstfelhők borítják, jelezve, hogy az ukrán drónháború új, gazdaságilag húsbavágó szakaszába lépett.
