Magyarország és Kína új nukleáris megállapodást kötött, amely az atomenergia, a biztonság és az innováció területén kínál együttműködési lehetőségeket. A kormány szerint hazánk bizonyíthatja, hogy az atomenergia lehet a kelet–nyugati együttműködés közös alapja.
Új nukleáris együttműködés kezdődött Magyarország és Kína között. Forrás: Facebook (illusztráció)
Magyarország új megállapodást írt alá Kínával a nukleáris energia, a biztonság és az innováció területén. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter szerint hazánk így egyszerre tud együttműködni keleti és nyugati partnerekkel, és bizonyíthatja, hogy a nukleáris energia lehet a civilizált kelet–nyugati együttműködés alapja– számolt be a Szijjártó Péter a közösségi oldalán.
Nukleáris megállapodás Kínával
A bécsi bejelentés szerint Magyarország és a kínai atomenergia-ügynökség olyan dokumentumot írt alá, amely új távlatokat nyithat az együttműködésben. A megállapodás kiterjed a nukleáris energia biztonságára, az innovációra és a technológiai fejlesztésekre.
„Kína egyre nagyobb súlyt követel magának a nukleáris iparban, Magyarországnak pedig érdeke, hogy ezekben a projektekben is aktív partner legyen” –hangsúlyozta Szijjártó Péter.
Magyarország egyedi helyzete a nukleáris energiában
A miniszter szerint hazánk különleges helyzetben van, mivel egyszerre dolgozik együtt a világ legnagyobb nukleáris ipari szereplőivel. Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával a paksi bővítés felgyorsításában állapodtak meg.
Egy több évtizedes jó együttműködés és egy 2014-ben aláírt szerződés értelmében az orosz vállalatóriás, a Roszatom épít nukleáris erőművet, jelentős francia és német beszállítókkal. Emellett pedig a kis nukleáris reaktorok használata terén egy kizárólagos megállapodást írtunk alá az amerikai technológia használatáról”.
„Magyarországon tehát egyszerre van jelen az orosz, az amerikai, a német és a francia nukleáris ipar, ezek remekül tudnak egymás mellett és egymással is működni”– emelte ki az együttműködés jelentőségét Szijjártó Péter.
„Ezzel Magyarország bizonyítja, hogy a civilizált kelet-nyugati együttműködés újraélesztésének egyik legjobb terepe éppen a nukleáris energia” – tette hozzá. Szijjártó Péter
A jövő az atomenergiáé?
A tárcavezető szerint a következő évtized egyértelműen a nukleáris energia évtizede lesz, mivel a globális áramigény drasztikusan nő.
Az atomenergia nagy mennyiségben, biztosan, biztonságosan és környezetkímélő módon képes fedezni a világ energiaigényét.
Ezért Magyarország a jövőben is aktívan építi kapcsolatait mind a keleti, mind a nyugati nukleáris ipari szereplőkkel.
Paks II. és a Roszatom
Szijjártó Péter arról is beszámolt, hogy egyeztetett Alekszej Lihacsovval, a Roszatom vezérigazgatójával, akivel megállapodtak a paksi bővítés felgyorsításáról. A miniszter szerint most minden körülmény adott ahhoz, hogy az építkezés nagyobb ütemben haladjon előre.
A magyar–kínai nukleáris megállapodás újabb állomása annak a stratégiának, amelynek célja, hogy Magyarország híd legyen Kelet és Nyugat között az energiabiztonság területén. A kormány szerint a nukleáris energia nemcsak az ország energiaellátását biztosítja hosszú távon, hanem geopolitikai szerepünket is erősíti.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Facebook (illusztráció)
