Ötmilliárd forintos beruházással 2×2 sávosra bővül az 5-ös főút Szeged bevezető szakasza az M43-as és az ELI-ALPS között. A 2026-ra elkészülő út a BYD-gyár forgalmát és a térség fejlődését szolgálja.

Nagy közlekedési beruházás Szegeden: 2×2 sávosra bővül az 5-ös főút. Forrás: Facebook
Útfejlesztés Szegeden, bővül az 5-ös főút
Ötmilliárd forintos beruházással 2×2 sávosra bővítik az 5-ös főút szegedi bevezető szakaszát az M43-as autópálya és az ELI-ALPS lézeres kutatóközpont között. A fejlesztés kulcsszerepet játszik a BYD-gyár építéséhez és jövőbeni működéséhez kapcsolódó forgalom kezelésében, emellett a térség gazdasági fejlődését is szolgálja.
A beruházás részletei
Ágh Péter, az Építési és Közlekedési Minisztérium államtitkára elmondta, hogy a fejlesztés 2026 nyarára készülhet el, de bizonyos szakaszokat már a határidő előtt is használatba vehetnek a közlekedők. A kivitelezés során folyamatos lesz a személy- és teherforgalom biztosítása.
A projekt tartalmazza az út 2×2 sávosra bővítését, új körforgalom kiépítését, az ehhez kapcsolódó modern közvilágítás telepítését. Továbbá autóbusz-öblök kerülnek kialakításra, valamint egy 1,6 kilométeres kerékpárút is megépül.
A BYD-gyár hatása
A beruházás különösen indokolt, mivel a kínai BYD autógyár építése Magyarország eddigi legnagyobb ipari fejlesztése. A gyárban évente akár 300 ezer jármű készülhet, ami jelentős közúti forgalmat generál mind az építés, mind a jövőbeni működés során.
Az államtitkár szerint a bővítés nélkül a helyi közlekedés biztonságát és folyamatosságát nem lehetne biztosítani.
Új utak és vasúti fejlesztések Szeged körül
Az ÉKM tervei között szerepel, hogy a közeljövőben új összekötő út épül a szegedi iparterület déli határán, amely az 5-ös főutat köti össze a 4519-es úttal. Ezzel a területet három irányból (M43, 5-ös főút, 502-es út új szakasza) is megközelíthetővé teszik.
További projektként a 4519-es út is 2×2 sávosra bővülhet az ipari park mellett.
A közúti fejlesztések mellett a vasúthálózat is megújul: 221 milliárd forintos beruházással korszerűsítik a Szeged–Kiskunfélegyháza vonalat, második vágányt építenek, és a sebességhatár óránként 160 kilométerre emelkedik. Ez a Budapest–Szeged vasútvonalon akár 15 perces menetidő-csökkenést jelenthet az IC-járatoknál.
Országos fejlesztési kontextus
Ágh Péter felidézte, 2010 óta a kormány 4 200 milliárd forintot fordított közútfejlesztésre, a gyorsforgalmi úthálózat hossza mára megközelíti a kétezer kilométert.
Az elmúlt 15 évben 740 kilométer gyorsforgalmi út épült vagy bővült, közel ezer kilométernyi főút újult meg, valamint 240 kilométernyi csomóponti és hídfejlesztés valósult meg.
A nemrég elfogadott 2035-ig szóló közlekedési keretprogram további nagyszabású beruházásokat tartalmaz, például az M9-es gyorsforgalmi út és a Debrecen–Szeged közötti 2×2 sávos összeköttetés kiépítését.
A térség nyertese lehet
Mihálffy Béla, a térség KDNP-s országgyűlési képviselője hangsúlyozta, az útfejlesztés nemcsak közlekedési projekt, hanem egy régi lakossági igényt is kielégít. A beruházás hozzájárul a Homokhátság és az egész dél-alföldi régió gazdasági fejlődéséhez.
Mint mondta, a BYD beruházás nem pusztán egy gyárépítés, hanem olyan projekt, amely többezer munkahelyet teremt és erősíti Szeged pozícióját, mint tudományos, oktatási és innovációs központ.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: