Minden a közvéleménytől függ
A nemzetközi hitelminősítő a Londonban bemutatott elemzésben hangsúlyozza azt a véleményét, hogy az euróövezet végső soron politikai építmény, amelynek stabilitása a tagországok közvéleményének támogatásától függ.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
Ha a központi eurógazdaságokban bármiféle jele mutatkoznék a lakossági támogatottság megingásának, ez az euróövezet más térségeiben is a támogatottság gyengüléséhez vezethet – áll a Moody’s tanulmányában. A hitelminősítő szerint bármely tagország távozása az euróövezet puszta létét megkérdőjelező mozzanat lenne, mivel egy ilyen fejlemény egyértelműen bebizonyítaná, hogy nem lehetetlen a valutaunió feloszlása.
Nem kerülnek hatalomba az EU-ellenesek
A Moody’s szerint valószínűtlen, hogy az eurószkeptikus pártok bárhol az euróövezetben hatalomra kerülnének, de a politikai folyamatokat befolyásolni tudják, és már ezzel is növelhetik egy-egy eurógazdaság távozásának kockázatát.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Nagy a tét
Hatvan évnyi összefogást dönthet romba pár hét alatt, ha Hollandiában és Franciaországban is győznek az euroszkeptikus erők. De hogy lett az európai álomból európai rémálom?
Búcsú az eurózónától?
A cég megítélése szerint jelenleg egyedül Görögország euróövezeti távozásának valószínűsége nevezhető „viszonylag magasnak”, és ha ez bekövetkezik, annak sem lennének komolyabb következményei azt euróövezet egészére.
Görögország régóta a kivétel a valutaunión belül, és a görög eurótagság megszűnésének viszonylag magas kockázatát jelzi a Moody’s által Görögországra érvényben tartott rendkívül gyenge, Caa3 szintű államadós-besorolás – áll a hitelminősítő keddi tanulmányában.
A Moody’s szerint Görögország távozásának következményei elvileg komolyabb negatív tovagyűrűző hatások nélkül kezelhetők lennének, de ugyanez nem lenne igaz bármely más tagország kilépése esetén, mert az már felvetné további eurógazdaságok távozásának lehetőségét is.
Mások is így vélekednek
Más nagy londoni házak is látják a kockázatát az újabb euróövezeti sokkoknak, és kérdésesnek tartják olyan nagy valutauniós gazdaságok eurótagságának hosszabb távú jövőjét is, mint Olaszország. Az egyik legtekintélyesebb londoni gazdasági elemzőház, a Centre for Economics and Business Research (CEBR) szakértői erről összeállítottak egy helyzetértékelést.
Véleményük szerint Olaszország akkor maradhatna az euróövezet tagja, ha kész lenne ennek árát a következő években is a gyakorlatilag zéró növekedés és a nyomott fogyasztási kiadások formájában megfizetni, de az egyre türelmetlenebb választópolgárság számára ez már túl soknak bizonyulhat.
A CEBR elemzőinek számításai szerint az olasz gazdaság versenyképességi pozíciója 2000 óta – az egységnyi termékértékre jutó munkaköltség OECD-mércéjén – 14 százalékkal romlott, Olaszország részesedése a világkereskedelem teljes értékéből 3,7 százalékról 2,4 százalékra zsugorodott. Mindezek alapján a CEBR londoni elemzői úgy gondolják, hogy az olasz euróövezeti tagság megőrzéséhez szükséges gazdaságpolitika hosszú távú fenntarthatóságának esélye ma már nem éri el a 30 százalékot.
