Csökkenthetőek lennének a kamatok
A Világgazdaság Gazdasági kilátások és lehetőségek című konferenciáján Nagy Márton felidézte, hogy az elmúlt időszakban a hazai bankok csökkentették ugyan kamataikat, mérséklődtek a lakáshitel-kamatok, de csak annyival, amennyivel a Buboron – budapesti bankközi forint hitelkamatláb – és az alapkamaton csökkentett a jegybank.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]
A kamatfelár ugyanakkor nem változott, vagyis a bankrendszer semmit nem tett hozzá, hogy olcsóbbak legyenek a lakáshitelek. Hangsúlyozta: a lakáscélú hitelek kamatfelárának régiós szintre kell csökkennie, a hosszabb kamatfixálású hitelek arányának nőnie kell, és összehasonlítható banki termékek kellenek ahhoz, hogy árverseny alakuljon ki.
A gazdaság felpörgését várják
Megismételte, a magyar gazdaság idén 3,5-4 százalékkal bővülhet, a következő években a növekedés ennél nagyobb ütemet is elérhet.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Tanulni kell a múlt hibáiból
Nagy Márton elmondta: a fenntartható növekedés mögött fenntartható finanszírozásnak kell állnia. A gazdasági válság előtt az állam túlzottan eladósodott, a lakosságnál a devizahitelezés okozott gondot, a múlt hibáiból azonban tanulni kell.
A válság után az állam esetében fiskális konszolidációt, a lakosságnál a hitelek törlesztését lehetett tapasztalni, a 2011 és 2016 közötti időszakban pedig nem is voltunk ráutalva a külső finanszírozásra. A mostani kiigazítási időszak véget kell, hogy érjen, Nagy Márton szerint 2017-től a háztartások megtakarítási többlete csökkenni fog.
A folyó fizetési mérleg többlete a következő két évben megfeleződhet, miután a háztartásoknál és a vállatoknál elindult a hitelezés – mutatott rá a jegybank alelnöke.
Ezért volt szükség az nhp-ra
Beszélt arról is, hogy a költségvetés fegyelmezett gazdálkodásának következtében az államadósság GDP-hez mért aránya folyamatosan csökken, a tavalyi 73,9 százalékos arány után 2018-ra megközelítheti a 70 százalékot.
Az államadósságból a devizaadósság részaránya két év múlva 20 százalék alá csökkenhet. Emlékeztetett arra is, hogy a vállalati szektorban 2009 és 2013 között egy hitelösszeomlást láthattunk, ezt sikerült a jegybank növekedési hitelprogramjának megfordítania.
Visszatér a hitelfelvételi kedv
Napjainkban a teljes vállalati szektor hitelezése 4 százalékkal bővül, ezen belül a kis- és középvállalatok hitelezése 12 százalékkal nő. Az MNB elvárja, hogy a növekedési hitelprogram kivezetése után a bankok már piaci alapon hitelezzenek – emelte ki a jegybank alelnöke, hozzáfűzve, hogy a vállalati hiteleket minél hosszabb futamidőre, lehetőleg fix kamaton adják a bankok.
A lakosságnál a fogyasztás bővülése 5-6 százalék lehet a következő években, ami a növekvő béreknek, az alacsony kamatoknak és az elhalasztott fogyasztásnak is köszönhető. Nagy Márton kiemelte: olyan vállalatoknak kell az uniós forrásokat adni, amelyek a termelékenységüket is tudják javítani.
Magyarországon a tőzsdei kapitalizáció a GDP-hez mérten nagyon alacsony, napjainkban mintegy 15 százalék. Ha duplájára emelkedne, azaz a GDP 30 százalékára, akkor a hosszú távú GDP-növekedés 0,2-0,3 százalékkal lehetne nagyobb – mutatott rá Nagy Márton.
