Kanadai kutatók megfejtették a keleti dongók titkát: a királynők nemcsak a fagyot, hanem a napokig tartó víz alatti létet is kibírják.
A felfedezés rávilágít, hogyan képesek ezek a beporzók átvészelni a klímaváltozás okozta szélsőséges áradásokat. A kutatók számára eddig is ismert volt, hogy a dongókirálynők szívósabbak, mint gondolnánk, de a legújabb kísérletek minden várakozást felülmúltak.
Az Ottawai Egyetem szakemberei a Proceedings of the Royal Society B: Biological Sciences című folyóiratban közzétett tanulmányukban bizonyították: a dongókirálynők képesek a víz alatt is lélegezni.
Téli álom a hűtőszekrényben
A vizsgálat fókuszában az Észak-Amerikában őshonos keleti dongók (Bombus impatiens) álltak. Ezeknél a rovaroknál a kolóniából csak a megtermékenyített királynők élik túl a telet: a földbe ássák magukat, és nyugalmi állapotba, úgynevezett diapauzába merülnek, miközben a család többi tagja elpusztul.
A kutatók a laboratóriumban szimulálták a telet: a dongókat sötét hűtőszekrényekbe helyezték, majd miután elaludtak, légmentesen záródó, vízzel elárasztott kamrákba tették őket. Egyes példányok csak pár órát, mások viszont akár nyolc napot is a víz alatt töltöttek.
Tartalék energiarendszer a túlélésért
A kísérlet során speciális műszerekkel figyelték a rovarok gázcseréjét. Az eredmények megdöbbentették a tudósokat:
- Víz alatti légzés: A királynők a víz alatt is termeltek szén-dioxidot, ami egyértelmű bizonyítéka annak, hogy továbbra is lélegeztek.
- Csökkentett üzemmód: A kilélegzett $CO_2$ mennyisége jóval alacsonyabb volt, mint a szárazföldi nyugalmi állapotban, ami azt jelenti, hogy a víz alatti légzés önmagában nem fedezte a teljes energiaszükségletüket.
- Anaerob anyagcsere: Amikor az oxigén kevésnek bizonyult, az állatok egy oxigént nem igénylő „tartalékrendszerre” váltottak. Ennek jeleként a szervezetükben laktát (tejsav) halmozódott fel.
A „szupererő” ára és jutalma
Amint a dongókat kiemelték a vízből, a szervezetük azonnal regenerálódni kezdett. A szén-dioxid-termelésük drámaian megugrott, ahogy elkezdték lebontani a felgyülemlett laktátot és pótolni az oxigénhiányt.
A kutatók szerint ez a különleges képesség az alapja a dongók extrém környezeti ellenálló képességének. Ez a „biológiai túlélőkészlet” teszi lehetővé, hogy a faj fennmaradjon az árvízveszélyes élőhelyeken is, ahol a talajban telelő királynők napokra víz fogságába eshetnek egy-egy nagyobb esőzés után.
