Új, 700 millió forintos turisztikai fejlesztés indul a Balaton zalai partján és a Kis-Balaton térségében, elsősorban a kerékpáros és bakancsos turisták igényeire szabva. A következő két évben megvalósuló program célja, hogy a tó környéke fenntartható és egész évben használható térség legyen a helyiek és az ide érkező vendégek számára is.
Komoly fejlesztés készül a Balaton zalai térségében. Forrás: Unsplash (illusztráció)
Új turisztikai fejlesztés indul a Balatonnál
Új, mintegy 700 millió forintos turisztikai fejlesztés indul a Balaton-part zalai szakaszán és a Kis-Balaton térségében, amely elsősorban a kerékpárosoknak és a bakancsos turistáknak hozhat látványos változásokat. A Zala-Balaton kreatív-aktív hálózat elnevezésű program célja, hogy a következő két évben összehangolt, minőségi és fenntartható attrakciók jöjjenek létre a térségben. A fejlesztések a helyiek és az ide érkező vendégek számára is vonzóbbá tehetik a térséget – hangzott el a fejlesztésről szóló tájékoztató Gyenesdiáson.
Új turisztikai hálózat épül a Balaton nyugati kapujában
A projektindító rendezvényen Gyenesdiáson Nagy Bálint közlekedési államtitkár arról beszélt, hogy a most induló fejlesztés nem egyetlen elszigetelt beruházásról szól. Hanem egy olyan hálózat kialakításáról, amely összeköti a Balaton-part zalai településeit és a Kis-Balaton térségét. A cél, hogy olyan aktív turizmus épüljön ki és olyan szolgáltatási pontok jöjjenek létre, amelyek egyszerre növelik a térség vonzerejét és segítik a természeti környezet jobb megismerését.
A következő két évben megvalósuló programban a Bakonyerdő és az érintett települések együttműködésével fejlesztik a térség több pontját, így a Balaton és a Kis-Balaton közötti térségi kapcsolatok is erősödhetnek. A beruházás jelentősége túlmutat a klasszikus idegenforgalmi fejlesztésen: az elképzelés szerint az egyes helyszínek nem különálló célpontokként működnek majd, hanem egymást erősítő turisztikai lánccá állnak össze.
A bringások már most is tömegesen használják a térséget
A fejlesztések mögött komoly forgalmi adatok állnak. A balatoni kerékpárút forgalomszámlálóinak adatai szerint már 2023-ban is rendkívül erős volt a bringásforgalom a zalai szakasz több pontján. Balatonedericsnél több mint 120 ezer, Keszthelynél csaknem 170 ezer, Fenékpusztánál pedig 80 ezernél is több kerékpárost regisztráltak.
Ez azt mutatja, hogy a Balaton nyugati térsége már most is az egyik fontos csomópontja a hazai kerékpáros turizmusnak. A döntéshozók valójában nem egy új szokást akarnak létrehozni, hanem egy már létező, erős keresletet próbálnak minőségibb szolgáltatásokkal kiszolgálni. Ez üzletileg is racionális lépés. Ott érdemes fejleszteni, ahol már látható, hogy az emberek ténylegesen használják az infrastruktúrát.
Gyenesdiástól Balatongyörökig több ponton is megjelennek az új elemek
A projekt keretében több konkrét helyszínen is látványos fejlesztések indulnak. A gyenesdiási Nagymezőn a környezet rendezése mellett kerékpártámaszok, padok és mozgásfejlesztő pálya készül. Vonyarcvashegyen, a Festetics élményponton hullámpadokat és kerékpártámaszokat helyeznek ki, míg Balatongyörökön, a Bélapi élményponton család- és gyerekbarát attrakciófejlesztés valósul meg.
A fejlesztések nemcsak az áthaladó turisták kényelmét javíthatják, hanem azt is segíthetik, hogy a látogatók hosszabb időt töltsenek a térségben. Minél több időt tölt el valaki egy településen, annál nagyobb eséllyel vesz igénybe helyi szolgáltatásokat, vendéglátást vagy szállást.
„A Balaton legnagyobb lélekszámú nagyközsége „négyévszakos”, családbarát hely, ahol a kerékpáros, a bakancsos és a lovas turizmusnak egyaránt kiemelkedő szerepe van. A mostani projekt Zalaapátitól Balatongyörökig köti össze a Balaton és a Kis-Balaton térségében lévő településeket, a természeti környezet megismertetésének céljával” – fogalmazta meg Gál Lajos, Gyenesdiás független polgármestere.
A cél nemcsak a turizmus, hanem a fenntarthatóság is
A projekt egyik kulcskérdése az, hogy a fejlesztések mennyire tudnak illeszkedni a térség természeti adottságaihoz. Az ÉKM részéről hangsúlyozták, hogy a beruházásoknak úgy kell megvalósulniuk, hogy közben maximálisan megőrizzék a környezet értékeit, gazdaságosak, fenntarthatóak és esztétikusak legyenek, és ne terheljék túl a térség természeti erőforrásait. A Balaton és a Kis-Balaton térségében minden fejlesztésnél az a valódi kérdés, hogy sikerül-e úgy növelni a turistaforgalmat, hogy közben ne rombolják le azt az élményt, amiért az emberek odamennek.
Gyenesdiás nagyobb turisztikai megújulás előtt áll
A most induló program különösen fontos lehet Gyenesdiás számára. A településen megújul a központ, a látogatóközpont, játszóterek és a balatoni sétány környezete és az 1551-ben épült Talabér-vízimalom is. Ez már túlmutat a kerékpáros infrastruktúrán. Egy komplexebb települési turisztikai fejlesztés rajzolódik ki.
A helyi vezetés szerint a térség négyévszakos, családbarát desztinációként erősödik, ahol nemcsak a bringás, hanem a bakancsos és a lovas turizmus is meghatározó szerepet kap. Ez stratégiailag helyes irány, mert a Balaton egyik legnagyobb problémája továbbra is a szezonalitás. A fejlesztéssel a nyári hónapokra épülő turizmus kibővíthető a teljes évre.
A Balaton jövője egyre inkább az aktív és ökoturizmus felé tolódhat
A mostani fejlesztés egyik legfontosabb üzenete az, hogy a Balaton jövőjét egyre kevésbé lehet pusztán strandturizmusra építeni. A térségben elkészült kerékpárút-hálózat, a balatoni bringakörút és a BalatonBike 365 útvonalai már most is adottak, a következő lépés pedig az, hogy ezek köré jobb szolgáltatási és élménycsomag épüljön.
Ha a projekt valóban jól valósul meg, akkor a Balaton zalai szakasza és a Kis-Balaton térsége az ökoturizmus és az aktív kikapcsolódás egyik mintaterületévé válhat. Ez nemcsak a turistáknak lehet jó hír, hanem a helyi gazdaságnak is.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
