A Balaton vészjelzést adott: a kormány sürgős vízminőség-védelmi beavatkozást rendelt el a tó megóvása érdekében. A döntés hátterében a növekvő algásodás és a fonalas cianobaktériumok megjelenése áll. Orbán Viktor miniszterelnök rendelete nyomán 1,5 milliárd forintot különítettek el kotrásra, nádgazdálkodásra és vízvédelmi fejlesztésekre. A cél a Balaton hosszú távú megmentése.
Orbán Viktor miniszterelnök által jegyzett kormányhatározat azonnali és középtávú intézkedéseket ír elő a Balaton vízminőségének fenntartható javítása érdekében – ideértve a kotrásokat, nádgazdálkodást és vízfolyás-védelmi intézkedéseket is. A programhoz 1,506 milliárd forintot különítettek el – jelent meg határozat a Magyar Közlönyben.
Mi váltotta ki a sürgős döntést?
A kormányhatározatban hogy a Balaton mint kiemelt természeti erőforrás. Az állapotát a komplex környezeti-ökológiai tényezők befolyásolják. Ebbe beletartozik a vízmennyiség és vízszint, illetve a legfontosabb a vízminőség és teljes élővilága. A mostani azonnali döntés hátterében valószínüleg a tó algásodása állhat. A kabinet azonnali kotrást rendelt el a víz minőségének védelmében. Hosszabb távon pedig rendszeresen ütemezett kotrást, nádgazdálkodás fejlesztését és a Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszerének fejlesztését.
A Balatoni Limnológiai Kutatóintézet korábban már felhívta a figyelmet a tápanyagterhelés, vízállás és algásodás közötti összefüggésekre.
Azonnali intézkedésekkel mi kezdődik?
A határozat konkrét feladatokat is meghatározott. Lantos Csaba energiaügyi miniszternek 2025-ben folytatnia kell a Balaton medrében található iszapcsapdák üzemszerű kotrását. Nagy Márton nemzetgazdasági miniszternek biztosítania kell erre a célra a központi költségvetésből az anyagi forrást, amely 1 506 903 600 forintot jelent.
A déli parti kisvízfolyások vízminőség-javítását és az önkormányzati strandok kotrását is előirányozta. Iszapcsapdák üzemszerű kotrásával pedig folytatódnak a munkálatok.
Algásodás: mi az oka és mennyire veszélyes?
Idén tavasszal már a Balaton vize 20–22 °C fölé melegedett. Ennek a melegedésnek köszönhetően a fonalas cianobaktériumok elszaporodtak, különösen a Siófoki és Keszthelyi medencékben.
A tó klorofill‑a koncentrációja 8–10 µg/l körül mozog. Ez ugyan jóval a WHO által meghatározott 75 µg/l határérték alatt van, de lokálisan az algavirágzás erőteljesen jelentkezik. És a tartós algásodás esetén nő a cianotoxin termelés, ami veszélyes lehet az emberekre és az élővilágra is.
Miért fontos ez hosszú távon?
A kormánydöntés nemcsak rövid távú környezetvédelem
Elősegíti a hosszabb távú fenntartható használatot a part menti közösségek számára. A túlzott algásodásnak pedig gazdasági következménye lehet a turizmus visszaesése is. A Balaton turizmusának és fürdőzésének biztonságát is szolgálja. Hozzájárulhat a tó ökológiai egyensúlyának helyreállításához.
Középtávú akcióterv
A határozat távlati lépéseket is felvázol:
- Ütemezett vízminőség-védelmi kotrási program
- Nádgazdálkodási fejlesztések, amelyek csökkenthetik a tápanyag-bevitel lehetőségét
- A Kis-Balaton Vízvédelmi Rendszer korszerűsítése
- A déli parti kisvízfolyások vízminőségének javítása és védőképességük növelése
Címlapkép forrása: Unsplash
