Februárban újra felpörgött a hazai ingatlanpiac. Országosan 8 769 adásvétel zárult le, miközben a lakáshitelek volumene 250 milliárd forintra ugrott. Közben az árak is tovább emelkedtek. Budán a téglalakások átlagosan 1,65 millió forint feletti, Pesten több mint 1,17 millió forintos négyzetméteráron keltek el, míg vidéken a panellakások négyzetméterára keleten már 812 ezer, nyugaton 679 ezer forintra nőtt.
Több ingatlant adtak el februárban. Forrás: Unsplash
Megugrott a lakáspiac februárban, kilőttek a hitelek, egyre drágábbak a négyzetméterárak
A januári megtorpanás után februárban újra felpörgött a hazai ingatlanpiac: a Duna House friss barométere szerint országosan 8769 adásvétel zárult le, ami 14,5 százalékos havi növekedést jelent. A lakáshitelpiacon még ennél is látványosabb volt az élénkülés: a februárban kihelyezett 250 milliárd forintnyi lakáshitel több mint kétszerese a tavaly februári összegnek. A számok azt mutatják, hogy a kereslet ismét erősödik, de közben az árak is tovább emelkednek, különösen Budapesten és a panellakások piacán.
Újra élénkült a hazai ingatlanpiac
Februárban érezhetően felpörgött a lakáspiac Magyarországon. A januári lassulást követően az adásvételek száma 14,5 százalékkal emelkedett, ami arra utal, hogy a vevők ismét aktívabban léptek piacra. Az élénkülés mögött ugyanakkor eltérő hajtóerők állnak: vidéken főként az állami támogatások, Budapesten inkább a befektetési kedv mozgatja a piacot.
A Duna House szerint a vidéki régiókban az Otthon Start program hatása közvetlenül is látható. Az első lakásukat vásárlók aránya 26 százalékról 38 százalékra nőtt, vagyis a támogatások egyértelműen több fiatalt és új belépőt húztak be a piacra.
A hitelpiacon valóságos robbanás történt
A februári lakáshitelpiaci adat különösen erős: a 250 milliárd forintos kihelyezés több mint kétszerese az egy évvel korábbinak. Ez arra utal, hogy a vevők egyre nagyobb arányban finanszírozzák hitelből a vásárlást, vagyis a lakáspiaci élénkülés már nemcsak készpénzes tranzakciókban jelenik meg.
Ez azért fontos fejlemény, mert a hitelpiaci fordulat rendszerint erősebben és tartósabban fűti a keresletet. Ha ez a trend kitart, az árakra is további nyomást helyezhet, főleg azokon a szegmenseken, ahol eleve szűkebb a kínálat.
A fővárosban a befektetők, vidéken az első lakásosok mozgatják a piacot
Budapesten más logika érvényesül, mint vidéken. A fővárosban az eladók 38 százaléka korábbi befektetését váltja készpénzre, miközben a vevői oldalon az első lakás vásárlása mellett a befektetés a második legerősebb motiváció. Vidéken ezzel szemben a nagyobb lakásba költözés még megelőzi a befektetési célú vásárlást.
A vevői összetétel is átalakulóban van. Budapesten az első lakásukat megvásárlók aránya 22 százalékról 44 százalékra emelkedett, vidéken pedig 26 százalékról 38 százalékra nőtt. Ez már nem apró elmozdulás, hanem egyértelmű szerkezeti változás.
Mekkora lakások a legkelendőbbek?
A februári adatok alapján Budán, Pesten és országosan – Közép-Magyarország kivételével – is a 40 és 60 négyzetméter közötti ingatlanok voltak a legkeresettebbek. Ez nem meglepő: ez a méret még viszonylag megfizethető, de már élhető kompromisszum lehet első lakásnak, befektetésnek vagy kisebb családi otthonnak is.
Az is jól látszik, hogy országosan a 650 ezer forintos négyzetméterár lett egyfajta választóvonal. Az ez alatti ársávokban csökkent az értékesített lakások aránya, míg a drágább kategóriákban nőtt. Ez azt jelzi, hogy a piac egyre inkább felfelé tolódik árban.
Ennyibe kerül most egy négyzetméter vidéken
A vidéki panellakások ára meredeken emelkedett. Az ország keleti részén az átlagos négyzetméterár 640 ezer forintról 812 ezer forintra ugrott egy év alatt, nyugaton pedig 619 ezer forintról 679 ezer forintra nőtt.
A használt téglalakásoknál is drágulás látszik, bár eltérő ütemben. Keleten a tavaly februári 391 ezer forintos átlagár 398 ezer forintra nőtt, míg nyugaton 423 ezer forintról 504 ezer forintra emelkedett az átlagos négyzetméterár. Az alku továbbra is része a vidéki piacnak. A panellakásoknál 4–5 százalékos, a téglaépítésű lakásoknál 6–8 százalékos vevői alkut mértek.
Budapesten már 1,2–1,6 millió forint között pörög a piac
A fővárosban februárban Budán és Pesten is az 1,2–1,6 millió forint közötti négyzetméterár-sávban adták el a legtöbb lakást. A budai panellakások átlagos négyzetméterára meghaladta az 1,25 millió forintot, míg Pesten 1,19 millió forintra emelkedett. Ez komoly drágulás egy év alatt, hiszen korábban Budán 1,18 millió, Pesten pedig 946 ezer forint körüli szintet mértek.
A használt téglalakások még drágábbak. Budán átlagosan 1,65 millió forint feletti négyzetméteráron cseréltek gazdát, Pesten több mint 1,17 millió forinton, a belvárosban pedig 1,2 millió forint felett. Ezek az árak azt jelzik, hogy a fővárosi lakáspiac ismét erősödő pályán van, különösen a jobb elhelyezkedésű, kisebb-méretű és könnyebben kiadható lakások körében.
A budai panellakásoknál az alku mértéke nagyjából 3 százalék, Pesten 2 százalék körül alakult, a téglalakásoknál pedig 1–4 százalék közötti engedményt tudtak elérni a vevők.
Ennyit költenek most a vevők Budapesten és vidéken
A budapesti első lakásvásárlók átlagosan 70,9 millió forintot költöttek, míg vidéken ugyanez 45,6 millió forint volt. A befektetési célú vásárlásoknál a fővárosban 66,4 millió, vidéken 34,1 millió forintos átlagos költés látszik.
A nagyobb ingatlanba költözők még többet fizettek: Budapesten átlagosan 84,4 millió forintot, vidéken 70,6 millió forintot fordítottak erre. Ezek az összegek jól mutatják, hogy az ingatlanpiaci élénkülés már nem alacsony árszinteken zajlik.
Az ingatlanpiac él és az árak sem álltak meg
A februári adatok alapján a magyar ingatlanpiac újra lendületet vett. Az adásvételek száma emelkedett, a hitelkihelyezés berobbant, az első lakásvásárlók aránya nőtt, miközben a négyzetméterárak is tovább kapaszkodtak felfelé. A fő kérdés most az, hogy ez az élénkülés tartós marad-e, vagy a drágulás egy ponton ismét fékezni kezdi a keresletet. Egy dolog azonban már most látszik: olcsóbb lakáspiacról egyre kevésbé lehet beszélni.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
