Sötét mód ikon
2026 június 18
Kinyithatjuk a kapukat Kanada és az EU között

Kinyithatjuk a kapukat Kanada és az EU között

A tájékoztatás szerint a megállapodást az Európai Parlament következő plenáris ülésének is jóvá kell hagynia ahhoz, hogy hatályba lépjen. Amennyiben a Parlament és a Tanács is jóváhagyja, a CETA jövőre léphet életbe.

Az EU Kanada második legnagyobb kereskedelmi partnere az Egyesült Államok után. A két fél közötti szabadkereskedelmi egyezményről 2014 szeptemberében értek véget a tárgyalások és a felek 2016. október 30-án aláírták a megállapodást.

[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”103″]

Vegyes szerződés

Bevezetése esetén a CETA vegyes megállapodás lesz, ami azt jelenti, hogy abban az EU mellett a tagállamok is szerződő felek. A CETA megkötésével a tervek szerint a partnerek közötti gazdasági-kereskedelmi kapcsolatok kedvezőbb piacra jutási feltételek mellett működnének, hátteret biztosítva a gazdasági kapcsolatok elmélyítésének.

A megállapodás hatálya kiterjed az áruk és szolgáltatások kereskedelmére, a kormányzati beszerzésekre, a beruházások terén a piacnyitásra és a befektetések védelmére, a versenyszabályokra, a szellemi tulajdonjogok oltalmára (beleértve a földrajzi árujelzők védelmét), az állami vállalatokra, a fenntartható fejlődésre, a szabályozási együttműködésre és a megállapodásban foglaltakkal kapcsolatos, a szerződő felek közötti vitarendezésre.

[extracode type=”ad” id=”in_post”]

Korlátozott mozgástér

A CETA a várakozások szerint a vámok, illetve a gazdasági kapcsolatok további mélyítését hátráltató akadályok lebontása révén elősegíti a növekedést és a munkahelyteremtést az Európai Unióban és Kanadában is.

Az ellenzők szerint ugyanakkor az egyezmény általános deregulációt von majd maga után, és korlátozza a nemzeti kormányok mozgásterét.

Előnyei is vannak

A parlamenti tájékoztatás arra is kitért, hogy az Európai Unió különböző típusú megállapodásokat köt az egyes országokkal, attól függően, hogy a vámjellegű akadályokat hogyan csökkentenék, esetleg szüntetnék meg, vagy egy vámuniót hoznának létre, ahol eltörlik a vámokat egymás között és egységes tarifát szabnak meg a külföldről érkező árukra.

A kereskedelmi egyezmények nem csak a vámokról szólnak. Fontos szerepük van a befektetések ösztönzésében, és az ehhez kapcsolódó jogviták rendezésében, például ha egy külföldi cég nem ért egyet az adott ország kormányának döntésével, amely hatással lehet a vállalkozására.

A megállapodásoknak gyakran nem pénzben mérhető a jelentősége. A külföldről beérkező termékekre vonatkozó szabványok meghatározása esetén például, amelyek biztosítják, hogy az unióba érkező áruk minősége megfelel-e az európai szabványoknak.

Több megállapodás is jöhet

Az Európai Unió folyamatban lévő kereskedelmi megállapodásait sorolva a parlament megemlítette, hogy az Európai Bizottság és az Egyesült Államok között 2013 júliusa óta zajlanak a megbeszélések egy szabadkereskedelmi övezet létrehozásáról (TTIP). A megállapodásnak számos sokak által támadt részlete van, ilyen például a termékekre vonatkozó szabványok kérdése, illetve az állam és befektető közti vitarendezés (ISDS) szabályai.

Az Európai Bizottság emellett előrehaladott tárgyalásokat folytat több ázsiai országgal, többek között a Délkelet-ázsiai Országok Szövetségével (ASEAN) és Japánnal. Utóbbival a tervek szerint már 2017 elején aláírják a megállapodást.

Ázsiában emellett Malajziával, Indonéziával, Thaifölddel, a Fülöp-szigetekkel, Burmával és Indiával folynak tárgyalások. Kínával egy kifejezetten a beruházásokra vonatkozó egyezmény megkötéséről egyeztetnek. Dél-Amerikában a Mercosur, a kontinens legnagyobb kereskedelmi tömörülésével folyat tárgyalásokat az unió. Mexikóval pedig áprilisra tűzték ki a tárgyalások második körének időpontját.

A közel-keleti és a dél-mediterrán régióban számos egyezményről tárgyalnak a felek, ide értve az áruk kereskedelmének megkönnyítését, vagy a mezőgazdasági és ipari területekre vonatkozó egyeztetéseket. Ezek mellett az úgynevezett szolgáltatáskereskedelmi megállapodást (TISA) jelenleg a Világkereskedelmi Szervezet (WTO) 23 tagja, köztük az Európai Unió is tárgyalja azzal a céllal, hogy a résztvevők megkönnyítsék a szolgáltatások kereskedelmét egymás között.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.