Kellenek a támaszok
2017-ben beindul a gazdasági növekedés a világban. Csakhogy ebből a növekedésből hiányoznak azok az elemek, amelyek átfogóvá és hosszú távon fenntarthatóvá tennék, így például a termelékenység javulása egyelőre nem látszik húzóerőnek. Emiatt továbbra is szükség lesz monetáris és fiskális támaszokra, amelyek továbblendítik a növekedést.
[extracode type=”ad” id=”in_post_trendextra” data=”99″]
A gazdasági teljesítmény javulásának forrása a lakossági fogyasztás és az export lesz, de a privát szféra alacsony beruházási kedve továbbra is az egészséges kilábalás ellen hat.
Így alakulhat az infláció
Az infláció – leginkább a bázishatás miatt – végre nekilendül egy kicsit 2017-ben, de szinte mindenütt a központi bankok által kitűzött cél alatt marad. A gazdasági túlfűtöttség és a kereslet legfeljebb az Egyesült Államokban járulhat hozzá az árak emelkedéséhez, az infláció mindenhol máshol költség alapú marad.
Európában és Japánban az infláció jóval a jegybanki célérték alatt marad, és a feltörekvő piacokon is legfeljebb megközelíti a célokat. A Pioneer Investments elemzése szerint egyedül Kínában mutatkoznak felfelé irányuló inflációs kockázatok, mivel az ipari árak emelkednek, de ezt ellensúlyozhatja, hogy 2017-ben a globális nyersanyagárak emelkedése megtorpan.
[extracode type=”ad” id=”in_post”]
Háttérbe vonul a monetáris politika
Ami a jegybankokat illeti, a FED-et semmi sem akadályozza abban, hogy továbblépjen a monetáris politika „normalizálása” irányába. Sőt, mivel az új elnök állami beruházásokat és fiskális lazítást ígér, a FED fel is gyorsíthatja a szigorítást,. A többi fejlett piacon a jegybanki politika továbbra is ösztönző lesz, hiszen az infláció Európában és Japánban is alacsony, Nagy-Britanniában pedig hiába megy a jegybanki cél fölé, a monetáris lazítás marad, hogy ellensúlyozza Brexit megvalósításából származó gazdasági nehézségeket.
A Pioneer úgy látja, hogy a feltörekvő piacokon a FED szigorító monetáris politikája gátat szab a jegybanki ösztönzésnek. A legtöbb feltörekvő országban a GDP növekedés várhatóan a potenciális tempó alatt marad, és az infláció is alulról közelíti a jegybanki célt. Mindez bizonyos mértékig lehetővé tenné a további monetáris lazítást, de a szigorúbb fejlett piaci monetáris kondíciók nem fogják engedni a kamatcsökkentés folytatását a feltörekvő országok többségében sem.
A FED miatt a monetáris politika globális szinten visszalép az „erősen lazítóból” a sima „lazító” üzemmódba, így ez lesz az az év, amikor a hangsúly a monetárisról a fiskális élénkítésre terelődik. Ez természetesen országról-országra változó, mivel a válság óta sok állam jelentős adósságot halmozott fel, így eltérőek az élénkítési mozgásterek.
Fiskális lépések
Az újonnan megválasztott amerikai elnök, Donald Trump is beszáll a fiskális politikáról folytatott globális diskurzusba – vélik a Pioneer elemzői. Bár a megvalósítás módja még nem ismert, az eddigi kommunikációból arra lehet következtetni, hogy rövid távon az amerikai lazítást elsődlegesen nem közvetlen költekezéssel, hanem adócsökkentéssel valósítják meg.
Európában a várakozások szerint nem lesz erős és kiterjedt fiskális élénkítés. Néhány országnak egyébként lehetősége sem lenne rá a tartósan gyenge makrogazdasági mutatók miatt. Japánban már tavaly elindítottak egy a GDP 0,6 százalékára rúgó költségvetési élénkítő csomagot, amelynek hatásai 2017-ben is érezhetőek lesznek.
A Pioneer Investments elemzői szerint a feltörekvő piacokon ki-ki a saját ereje szerint lép majd a fiskális élénkítés útjára. Az egyes országok nagyon eltérő költségvetési pozícióban vannak, és minden szereplő számára szigorú korlát a hitelminősítők adósbesorolása.
Azok az országok azonban, amelyek jobb pozícióban vannak és kevésbé sérülékenyek, könnyen a fiskális stimulus útjára léphetnek.
Kína például várhatóan továbbra is élni fog a költségvetési élénkítés lehetőségével, különösen akkor, ha ismét felbukkannak a gazdaság lassulásának jelei.
