Még ma elbírálják a kérelmet
Egy anonimitást kérő uniós tisztviselő elmondta, hogy az előterjesztett reformjavaslatokkal párhuzamosan annak a kérelemnek az elemzése is zajlik, amelyet Görögország azért nyújtott be, hogy pénzhez jusson az eurózóna mentőalapjából, az Európai Stabilitási Mechanizmusból. Ezt az Európai Bizottság és az EKB közösen végzi.
Azt kell megállapítaniuk, fenyegeti-e kockázat az eurózóna egészének vagy tagállamainak pénzügyi stabilitását, hogy fenntartható-e a görög adósság, és mennyi pénzt tartanak szükségesnek Görögország finanszírozásához. A forrás közölte, hogy ez az elemzés, beleértve az adósság fenntarthatóságának értékelését is, ma estére elkészül.
Szoros a helyzet
A tisztviselő tudatta, hogy az államadósság kérdése nagyon is központi eleme az egyeztetéseknek. Hogy ha az Eurócsoportban megállapodás születik, akkor megbízzák az intézményeket, hogy tárgyalja meg a részleteket Görögországgal. Ehhez hat országban, Észtországban, Ausztriában, Németországban, Szlovákiában, Finnországban és Hollandiában a parlament felhatalmazására is szükség van.
Tudatta azt is, hogy áthidaló kölcsönről is csak akkor lehet szó, ha a mentőprogramról sikerül megállapodni. Ez azért helyez hatalmas nyomást Görögországra és az intézményekre egyaránt, mert Athén egy részlet törlesztésével már adós az IMF-nek, 10 nap múlva pedig az EKB-nak is 3,5 milliárd eurót kellene törlesztenie, amit ha nem tud megtenni, az EKB valószínűleg kénytelen lenne megvonni azt a sürgősségi likviditási támogatást, mellyel a jelenleg zárva tartó görög bankok fizetőképességét fenntartja.
Ha az EKB „kihúzza a dugót”, a bankokból órákon vagy napokon belül elfogyhat a pénz, s Görögország csak úgy lenne képes újraindítani pénzügyi rendszerét, ha pénznyomtatásba kezd, amivel de facto kilépne az euróövezetből.
Nem is lesz szükség a csúcstalálkozóra?
A névtelenül nyilatkozó tisztviselő tudatta ugyanakkor, hogy bár vasárnapra az eurózóna, valamint az Európai Unió egészének állam- illetve kormányfőinek csúcstalálkozóját összehívták Brüsszelbe, ha a pénzügyminiszterek szombaton megállapodnak, valószínűleg nem lesz szükség a csúcstalálkozó megtartására.
„Megállapodás nélkül ugyanakkor úgy vélem, elég világosak a következmények” – magyarázta.
Erre hajlandó Athén
A görög kormány által az intézményeknek elküldött javasolt intézkedési csomag még az éjjel megjelent a görög sajtóban. Ebben Athén a korábban elvárthoz hasonló költségvetési pályát, elsődleges többletet látszik hajlandónak vállalni, tartalmazza az áfa- és nyugdíjrendszer, az adóbeszedés átalakítását, végső soron effektív adóemelkedéssel és nyugdíjcsökkenéssel járó intézkedéseket is.
Emellett egy sor támogatást, juttatást, költségvetési transzfert eltörölnének, s új adókat is bevezetnének, illetve már korábban bevezetett adóterhek körét is bővítenék. A javaslat Görögország jelentős védelmi kiadásának csökkentését is előirányozza, igaz, jelentősen kisebb mértékben, mint a hitelezők korábban elvárták volna; idén 100, jövőre 200 millió euróval. A hitelezők éves szinten 400 milliós vágást javasoltak. A javaslatokban továbbra is szerepel a társasági adó 26-ról 28 százalékra emelése, a tévéreklám-adó, frekvenciák elárverezése és privatizáció egyaránt.
Csak szép sorban
Míg Francois Hollande francia államfő pénteken Párizsban komolynak és hitelesnek nevezte a görög kormány új javaslatait, Steffen Seibert német kormányszóvivő berlini tájékoztatóján kiemelte, hogy a jelenlegi igen feszített helyzetben fontos ügyelni a dolgok sorrendjére, ezért elsőként a hitelező intézményeknek – az Európai Bizottságnak, az Európai Központi Banknak (EKB) és a Nemzetközi Valutaalapnak (IMF) – kell értékelniük az eléjük terjesztett görög javaslatokat, majd szombaton az euróövezeti pénzügyminiszteri tanácsnak (eurócsoport) kell tárgyalnia azokról, és vasárnap az euróövezeti tagállamok állam- illetve kormányfőinek, végül pedig az uniós tagországok vezetőinek brüsszeli tanácskozásán kell áttekinteni a helyzetet.
A németek nem engednék el a tartozást
Amennyiben mindezeken a fórumokon sikerül megállapodásra jutni, a német kormánynak felhatalmazást kell kérnie a parlamenttől (Bundestag) arra, hogy tárgyalást kezdjen az athéni kormánnyal Görögország további pénzügyi támogatásáról – mondta Seibert.
A német kormány egyelőre csak az általa követett alapelveket rögzítheti – tette hozzá a szóvivő, kiemelve, hogy Berlin álláspontja szerint három évre szóló és a legutóbbi, június végén tárgyalt elképzeléseknél „messze túlmutató” reformprogramot kell elindítani Görögországban, az államadósság csökkentése – a tartozás valamekkora részének elengedése – pedig szóba sem jöhet, mert az alapvető, „minőségi” változást idézne elő a valutaunió szerkezetében.
Már törvényalkotásban gondolkodnak
Martin Jäger pénzügyminisztériumi szóvivő hozzátette, hogy Németország azért utasítja el az államadósság részleges elengedésének (haircut) gondolatát, mert ezt nem teszik lehetővé a valutaunió működését szabályozó jogi előírások. Ezért az adósság „névértékének számottevő csökkentése” nem kerülhet napirendre.
A szóvivő jelezte, hogy a német kormány szakértői is tanulmányozzák az új görög javaslatokat. Megjegyezte, hogy a június végén napirenden volt görög javaslatok „újracsomagolása” nem megfelelő, azok helyett „átfogó és mélyreható” átalakításokra van szükség, amelyek biztosítják, hogy a görög gazdaságban meginduljon a kilábalás a válságból. Martin Jäger az athéni parlament péntek estére tervezett ülésére utalva hozzátette, hogy „jó lenne, ha megtörténnének az első lépések a törvényalkotás felé”.
Új valutára van szükség
A német kormánypártok eltérően ítélték meg az görög kormány új terveit, amelyek szerint az államadósság mérséklése és további 53,5 milliárd euró hitel révén lehet kezelni a válságot. Az Angela Merkel vezette konzervatívok bizalmatlanságuknak adtak hangot.
Az új javaslatok éppen olyan intézkedéseket irányoznak elő, amelyeket a görögök népszavazáson elutasítottak, vagyis a radikális baloldali Sziriza kormánya „megtéveszti a görög népet, vagy már megint megtéveszt minket”, euróövezeti partnereket- mondta Hans-Peter Freidrich, a Bundestag konzervatív (CDU/CSU) frakciójának helyettes vezetője, hozzátéve, hogy Görögországnak a kudarcos válságkezelés folytatása helyett „új kezdetre van szüksége egy saját valutával és valamennyi uniós szomszéd és partner jóindulatú támogatásával”.
A CDU/CSU pártszövetséggel kormányzó szociáldemokraták (SPD) részéről viszont üdvözölték az új athéni terveket. Ezek azt mutatják, hogy „Görögország készen áll komoly erőfeszítésekre” – mondta Carsten Schneider, az SPD-frakció államháztartási ügyekkel foglalkozó szakpolitikusa.
Egyre mélyebbre kerül
Görögország 2010 óta az első és a második mentőcsomag révén összesen 240 milliárd eurós támogatásban részesült az Európai Bizottság, az EKB és az IMF szervezésében összeállított hitelkeretekből, cserébe súlyos megszorításokat és reformokat kellett végrehajtania. Az euróövezeti tagország válsága azonban az utóbbi hónapokban tovább mélyült, felvetve az államcsőd és euróövezeti tagság elvesztésének veszélyét.
Nagyot buknának a németek
Az ifo müncheni gazdaságkutató intézet számításai szerint Németország kitettsége Görögország felé 87 milliárd eurót tesz ki a mentőcsomagokhoz kapcsolódó hitelek, garanciák és egyéb kötelezettségvállalások – például az EKB által felvásárolt görög állampapírok révén Németországra jutó kötelezettségek – következtében, vagyis a német adófizetők a legrosszabb esetben csaknem 90 milliárd eurót veszítenének, ha bekövetkezik a görög államcsőd.
