Tüzérségi lőgyakorlat, tengeralattjáró-elhárítás és rombolók a Japán-tengeren. Ilyen módon gválaszolt Kína és Oroszország arra, hogy Donald Trump atommeghajtású tengeralattjárókat vezényelt stratégiailag fontos térségbe. A hidegháborús feszültség egyre látványosabb demonstrációkban jelenik meg.
Feszültség alakult ki a Japán-tengeren
A Kína és Oroszország által közösen indított „Tengeri Interakció–2025” hadgyakorlat új szintre emelte a katonai demonstrációt a Japán-tengeren. A hadműveletek célja világos. Egyértelműen reagálni Donald Trump provokatív bejelentésére, miszerint atommeghajtású tengeralattjárókat vezényelt „megfelelő térségekbe” válaszul Dmitrij Medvegyev orosz politikus fenyegető kijelentéseire. A háttérben ugyanakkor már jóval korábban eldőlt az amerikai tengeralattjárók újrapozícionálása – számolt be a hadgyakorlatról az Interfax hírügynökség.
Milyen erők mozdultak meg?
Az amerikai oldalról, bár hivatalos típusokat nem közöltek, valószínűleg Ohio-osztályú (SSBN) ballisztikusrakéta-hordozó tengeralattjárókról lehet szó, vagy a szintén atommeghajtású Virginia-osztályú vadásztengeralattjárókról. Ezek mozgása általában titkos, de pozicionálásuk Ázsiában, különösen a Csendes-óceán nyugati medencéjében stratégiai súlyú üzenet Kína és Oroszország felé.
Az orosz és kínai oldalról pedig a hadgyakorlatban részt vesz egy orosz tengeralattjáró-elhárító hajó. Valószínüleg egy Udaloj-osztályú romboló, amelyet kifejezetten az ellenséges tengeralattjárók felderítésére és megsemmisítésére terveztek. A kínaiak pedig két torpedórombolóval vesznek részt. Ezek a hajók talán a Type 052D vagy Type 055 osztályú hajók, amelyek részt vesznek a gyakorlatban. Ezek Kína legmodernebb rombolói, fejlett radar- és rakétarendszerekkel.
Mit csinálnak pontosan a Japán-tengeren?
A közös orosz–kínai hadgyakorlatok célja:
- Tüzérségi éleslövészet vízi célpontokra,
- Tengeralattjáró-elhárító gyakorlatok,
- Légvédelmi műveletek,
- Mentési és kutatási szimulációk,
- A hadihajók kötelékben manővereznek a Japán-tengeren, közvetlenül a Koreai-félsziget, Japán és Oroszország között elhelyezkedő, geopolitikailag érzékeny régióban.
A Japán-tenger az egyik legforgalmasabb tengeri hadműveleti térség, amelyhez hozzáférése van Oroszországnak, Kínának, Észak-Koreának, Dél-Koreának és Japánnak is. Mindegyikük érintett valamilyen módon a térség erőegyensúlyának alakulásában.
Miért most, és miért így?
Trump már elnöksége első ciklusában is erős katonai jelenlétet szorgalmazott a Csendes-óceánon, a Dél-kínai-tenger militarizálása és a tajvani helyzet miatt. A mostani intézkedései összhangban állnak a kampányüzenetével, ami nem más, mint az Egyesült Államok globális katonai erejének visszaállítása.
Oroszország és Kína pedig egyre szorosabbra fűzi katonai együttműködését, rendszeresen tartanak közös gyakorlatokat a Földközi-tengeren, a Balti-tengeren és a Csendes-óceánon is.
A Japán-tengeri demonstrációk az új hidegháború egyik potenciálisan fontos területként veszélyes helyzetet teremthetnek a térséget.
Bár a hadgyakorlatot mindkét fél „rutinszerű műveleteknek” nevezi, a szimbolikus üzenet nem hagyható figyelmen kívül. A nagyhatalmak készülnek egy esetleges katonai konfliktusra, akár egymással szemben is.
Címlapkép forrása: Pixabay (illusztráció)
