Az EU Bíróságának főtanácsnoka javaslata szerint a magyar kormány 2023‑ban bevezetett szén‑dioxid‑kvótaadója ellentétes az uniós kibocsátás‑kereskedelmi rendszerrel. A vitatott adó eddig közel 108 milliárd forint bevételt hozott az államnak. Amennyiben a bírósági döntés igazat ad az EU-nak, akkor az államnak kamatokkal együtt több mint 200 milliárd forintot kell visszafizetni a vállalatoknak. A végső ítélet akár már tavasszal megszülethet.
A Nitrogénművek perére hivatkozva az EU Bíróságának főtanácsnoka úgy ítélte meg, hogy a 2023‑ban bevezetett magyar szén‑dioxid‑kvótaadó ütközik az uniós kibocsátás‑kereskedelmi rendszerrel (ETS). Az érintett vállalatok, köztük a Nitrogénművek, a Holcim és a Duna-Dráva Cement súlyos összegeket fizettek a szabály miatt. Ha a bíróság megsemmisíti az adót, az állam kamatokkal együtt több százmilliárd forintot köteles visszafizetni – jelent meg az előzetes bírósági indítvány az Európai Unió Kúria oldalán.
A pert a Nitrogénművek indította
A bírósági eljárást a Nitrogénművek Zrt. kezdeményezése, amely a magyar kvótaadó bevezetése után perelt az Európai Unió Bíróságán. A társaság szerint az intézkedés aránytalanul és visszamenőlegesen sújtotta őket, rontva a vállalat eredményét és likviditását.
Mit állít a főtanácsnok?
Tamara Ćapeta, az EU Bíróság főtanácsnoka, indítványa szerint a magyar kvótaadó ellentétes az ETS alapelveivel. Az ETS célja, hogy a kvóták fokozatos csökkentésével és a piaci mechanizmusok révén ösztönözze a kibocsátás mérséklését. Ezzel szemben a magyar szabály visszamenőleg megadóztatta az ingyen kiosztott kvótákat, pluszterhet rakott a vállalatokra.
Hogyan működik a magyar kvótaadó?
A magyar kormány 2023 júliusától vezette be a kvótaadót. A hároméves átlagban 25 000 tonna feletti CO2‑kibocsátás után tonnánként 36 euró adót vetettek ki. A tervezet eredeti változatában magasabb adómérték volt és alacsonyabb küszöb szerepelt. A kormány később enyhített a paramétereken 40 euróról 36 euróra, 10 000 tonnáról 25 000 tonnára. Ez a tervezet valamennyire ellentétes volt az ETS előírással, ahol nem adót bevezetését javasolták, hanem a kibocsátás feletti többletet a kvótapiac határozza meg.
Mekkora bevételt hozott ez az adó az államnak?
A kvótaadó 2023-ban mintegy 41,47 milliárd forint bevételt eredményezett, 2024-ben pedig 67,14 milliárd forint folyt be a költségvetésbe. A 2025-ös költségvetésben a bevétel 75 milliárd forinttal szerepel.
Kiket érintett a kvótaadó?
A kvótaadó elsősorban a vegyipari, olajipari és építőanyaggyártó vállalatok sújtotta. A terhek eloszlása viszont nem volt egyenlő. A Molnál a kvótaadó hozzávetőleg 32 milliárd forint többletköltséget jelentett, ami az árbevételt körülbelül fél százalékát jelentette. Ezzel szemben a Nitrogénművek esetében az adó árbevétel‑arányosanan jelentős nagyobb volt. 2023-ban 14 százalék és 2024-ban 11,5 százalék volt.
Mi történik, ha megsemmisítik az adót?
Ha a Bíróság követi a főtanácsnoki indítványt és megsemmisíti a kvótaadót, az érintett cégek visszakérhetik befizetéseiket. Szakértői becslések alapján az államnak kamatokkal együtt több mint 200 milliárd forintot kell visszafizetni. Ez komoly költségvetési kockázatot jelent.
Az Európai Bizottság lépései
Párhuzamosan a bírósági eljárással az Európai Bizottság kötelezettségszegési eljárását indította Magyarország ellen, és felszólította a kormányt az intézkedés megszüntetésére. A Bizottság álláspontja megerősíti a főtanácsnoki aggályokat az ETS‑szabályokkal való összeegyeztethetetlenségről.
Mikor várható döntés?
A főnoki indítvány alapján a Bíróság döntése 3–6 hónapon belül várható; a legkorábbi ítélet tavasszal megszülethet. A döntés precedensértékű lehet az EU-tagállamok nemzeti adóintézkedéseinek és az egyes környezetvédelmi szabályok viszonyában.
Lehetséges gazdasági és politikai következmények
Több lehetőség is van az ügy megoldására. Az egyik esetben a kormány jogi utat választja vagy politikai megoldásként módosítja a szabályozást és rendezi a visszatérítési kérdést, amivel csökkentheti a költségvetési és politikai kockázatot.
A Nitrogénművek által indított per és a főtanácsnoki indítvány rávilágít a magyar jogi kvótaadóra és pénzügyi kockázataira. A tét nem csupán jogi kérdés, hanem több százmilliárd forintos visszatérítés és az ipari szereplők versenyképességét befolyásoló változások forognak kockán. A Bíróság tavaszi döntése kulcsfontosságú lesz mind az érintett vállalatok, mind a magyar költségvetés számára.
Az iparági hatással is érdemes számolni. A vállalatok számára a per sikere pénzügyi megkönnyebbülést jelentene. Viszont ha az adó megmarad, hosszabb távon magasabb költségekkel kell számolni.
De komoly politikai következménnyel is érdemes számolni. A vita újabb feszültséget hozhat az EU adó és környezetpolitikája között.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
