Kedden az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) közölte, hogy megváltoztatja az államadósság finanszírozására vonatkozó tervét. Mindez azt is tartalmazta, hogy eurókötvény kerül kibocsátásra, ez azóta meg is történt. A közzétett közlemény adatait vizsgálva látszik, hogy milyen előnyökkel és esetleges hátrányokkal járhat a lépés.
Államadósság – alacsonyabb finanszírozási költség
A sikeres eurókötvény kibocsátásról szóló közleményből kiderül, hogy 10 éves lejáratú papírokról van szó. Ez egyértelműen pozitív, hiszen a hosszabb, azaz biztonságosabb lejárat felé tolja Magyarország államadósságának szerkezetét. Az 1,75 milliárd euró összegű kibocsátás lejárati ideje így 2033. szeptember 12. A talán legfontosabb tényező természetesen a kamatozás. A kötvény fix évi 5,375 % kamatot fizet a tulajdonosainak, ebből pedig évente 5,522 %-os hozam adódik. Ha ezt összevetjük például ezt a 10 éves Magyar Államkötvény referenciahozamával, akkor ez egy kedvező kibocsátás volt. A forint alapú államkötvény ugyanis 7,12 %-os hozammal forog az ÁKK mai adatai szerint. Még nagyobb a különbség, ha a magyar lakossági állampapírhoz viszonyítjuk. A legnépszerűbb Prémium Magyar Állampapír (PMÁP) kezdődő kamatszintje jelenleg 14,75 %, de az Egyéves Magyar Állampapír (1MÁP) is 8 %-ot ad a kötvénytulajdonosoknak.
Egyértelmű, hogy jelentős kamatkiadást spórol azzal a költségvetés, hogyha euróban bocsát ki kötvényt. Természetesen forintban számolva ezzel árfolyamkockázat keletkezik. Erősödő forint esetén még többet nyer az állam a kibocsátással, gyengülő forint esetén azonban forintban számolva nő az államadósság. A magyar államadósságon belül ugyanakkor nem kimagasló a devizaadósság aránya, nagyjából a kibocsátás előtt a teljes összeg negyedét tették ki deviza források.
