Sötét mód ikon
2026 április 25
Célsáv alatt a tavasz – Megérkezett az „inflációs fordulat” Magyarországra

Célsáv alatt a tavasz – Megérkezett az „inflációs fordulat” Magyarországra

Hosszú évek óta nem látott, megnyugtató számokat közölt a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) a friss februári inflációs jelentésében.

Úgy tűnik, a magyar gazdaság végleg maga mögött hagyta a „pénzromlás korszakát”, hiszen az éves bázisú fogyasztóiár-index nemcsak visszatért a jegybanki célsávba, hanem egyes elemzői várakozások szerint még alá is bukott.

Mélyrepülésben a mutatók

A ma reggel közzétett adatok alapján a magyar infláció éves szinten 1,7% környékére lassult februárban, ami jelentős mérséklődés a januári 2,1%-hoz képest. Ha visszagondolunk a 2023-as év 25% feletti csúcsaira, a mostani adat szinte hihetetlennek tűnik. Ez a szint közel tízéves mélypontot jelent, és egyben azt is, hogy Magyarországon jelenleg alacsonyabb az infláció, mint az eurózóna számos tagállamában.

Új front nyílhat a kereskedelemben – Brüsszel a gazdák oldalára állt a Mercosur-vitában. Forrás: Unsplash

A lassulás hátterében több tényező szerencsés együttállása áll:

  • Üzemanyagárak: A globális olajpiaci folyamatok és a bázishatások miatt az üzemanyagok ára több mint 10%-kal maradt el az egy évvel korábbitól.
  • Élelmiszer-korrekció: Bár a boltokban nem lett minden olcsóbb, a liszt, a tejtermékek és a tojás ára érezhetően normalizálódott a korábbi sokk után.
  • Bázishatások: A 2025-ös magasabb árszinthez képest a mostani drágulás már sokkal mérsékeltebbnek hat.

A szolgáltatások még makacsok

Bár a fő mutató (az úgynevezett „headline” infláció) látványosan zuhan, a szakértők óvatosságra intenek. A maginfláció – amely a volatilis tételektől, mint az energia és az élelmiszer, megtisztított adat – még mindig valamivel magasabb, 2,7% körül alakul.

A legnagyobb fejtörést a szolgáltatások okozzák: a fodrásztól az éttermi vacsoráig, a színházjegytől a járműjavításig az árak továbbra is 5% feletti ütemben drágulnak. Ebben jelentős szerepet játszik a bérek dinamikus emelkedése, amit a vállalkozások kénytelenek beépíteni a szolgáltatásaik díjába.

Mire számíthatunk a pénztárcánkban?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) számára a friss adat zöld utat jelenthet a további kamatcsökkentésekhez. Az alapkamat jelenleg 6,25%-on áll, de ha a drágulás ilyen ütemben lassul, a hitelkamatok tovább mérséklődhetnek, ami fellendítheti az ingatlanpiacot és a lakossági fogyasztást is.

Mutató (2026. február)Érték (év/év)Trend
Fő inflációs mutató~1,7%↓ Erősen csökkenő
Maginfláció2,7%↔ Stagnáló
Élelmiszerárak1,3%↓ Mérséklődő
Szolgáltatások5,0%↑ Makacsul magas

Kockázatok a láthatáron

Ne igyunk azonban előre a medve bőrére. Az elemzők szerint az év második felében az infláció ismét „felütheti a fejét”, és 3,5-4% környékére kúszhat vissza. Ennek okai a következők lehetnek:

  1. A forint gyengülése: Az euró árfolyama a 390-es szint környékén mozog, ami drágítja az importált termékeket.
  2. Kormányzati intézkedések: Az év közepén kifutó árrésstopok és különadók átalakítása egyszeri ársokkot okozhat.
  3. Energiaárak: A geopolitikai feszültségek bármikor újra az egekbe lökhetik a gáz- és áramárakat.

A mai adat egyértelmű győzelem a gazdaságpolitika számára, de a tartós stabilitáshoz még szükség lesz a szolgáltatószektor lehűlésére és a forint árfolyamának stabilizálódására is.

V. András Ferenc

V. András Ferenc, újságíró, főszerkesztő. A Berlini Humboldt Egyetemen szerzett diplomát esztétika, klaszikus és modern filozófia szakon. Fontosabb korábbi munkahelyei: Pest megyei Hírlap, Magyar Távirati Iroda, Esti Hírlap. Szépirodalmi kötetei is megjelentek.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.