Úgy tűnik, a magyar gazdaság végleg maga mögött hagyta a „pénzromlás évtizedeként” emlegetett 2022–2024-es időszakot.
A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma reggel közzétett adatai szerint 2026 januárjában a fogyasztói árak átlagosan mindössze 2,1 százalékkal haladták meg az egy évvel korábbiakat. Ez az adat nemcsak az elemzői várakozásokat múlta alul, de messze a Magyar Nemzeti Bank (MNB) 3 százalékos inflációs célja alá lökte a mutatót.
A boltokban végre fellélegezhetünk
A friss adatok legmeglepőbb eleme az élelmiszerárak látványos konszolidációja. Míg két-három éve még a 40 százalék feletti drágulásról szóltak a hírek, idén januárban több alapvető termék ára jelentősen csökkent: a margarin közel 30, a tejtermékek és a liszt pedig 15-18 százalékkal lett olcsóbb tavalyhoz képest.
A fogyasztók számára a legérezhetőbb könnyebbséget az üzemanyagárak 12,3 százalékos zuhanása jelentette, ami a globális olajpiaci enyhülésnek és a forint viszonylagos stabilitásának köszönhető.
A „ragadós” szolgáltatások árnyéka
Bár a főmutató (headline infláció) barátságosan fest, a szakértők óvatosságra intenek. A szolgáltatások szektora ugyanis továbbra is makacsul drágul: a színházjegyek, az üdülési szolgáltatások és a járműjavítás árai 5 és 10 százalék közötti ütemben emelkedtek.
„Azt látjuk, hogy a termékek ára már stabilizálódott, de a munkaerőköltségek növekedése és a korábbi évek veszteségeinek pótlása miatt a szolgáltató szektor még mindig próbálja érvényesíteni a saját áremeléseit” – mutatott rá egy piaci elemző.
Infláció – Választási év és árstop-dilemma
A 2026-os esztendő nem csupán gazdasági, hanem politikai szempontból is sorsdöntő, hiszen választási évhez érkeztünk. Ez kettős kockázatot hordoz az inflációra nézve:
- Fiskális ösztönzés: A kormányzati kifizetések és adócsökkentések növelhetik a lakossági fogyasztást, ami újabb felfelé mutató nyomást gyakorolhat az árakra az év második felében.
- Az árrésstopok kivezetése: Szakértők szerint az év közepén várható a korábban bevezetett kiskereskedelmi korlátozások fokozatos kivezetése. Egyes becslések szerint ez egyszeri, körülbelül 1,5 százalékpontos emelkedést is okozhat a mutatóban.
Mit lép a jegybank?
A vártnál alacsonyabb januári adat megnyitotta az utat az MNB előtt a további kamatcsökkentésekhez. Az alapkamat, amely 2025 végén még 6,5 százalék körül mozgott, az elemzők szerint az év végére akár 5,75 százalékra is mérséklődhet.
Ez olcsóbb hiteleket és élénkülő beruházásokat ígér, ugyanakkor a jegybanknak pengeélen kell táncolnia, hogy a forint gyengülése ne indítson el egy újabb inflációs hullámot.
Tartós béke vagy vihar előtti csend?
Bár a 2,1 százalékos adat győzelmi jelentésnek tűnik, 2026 hátralévő része tartogathat meglepetéseket. Az éves átlagos inflációt a legtöbb elemzőház 3,2 és 3,5 százalék közé várja. A magyar családok számára a legfontosabb hír azonban az, hogy a reálbérek – a tavalyi évhez hasonlóan – idén is érdemben növekedhetnek, így a fizetések vásárlóereje végre valóban utolérheti a korábbi években elszaladt árakat.
Magyarországi árváltozások összefoglalója (2026. január)
| Termékcsoport / Tétel | Árváltozás (éves alapon) | Jelleg |
| Teljes fogyasztói árindex (Headline) | +2,1% | Cél alatti |
| Margarin | -30,0% | Jelentős olcsóbbodás |
| Tejtermékek | -15,0% – -18,0% | Korrekció |
| Liszt | -15,0% – -18,0% | Korrekció |
| Üzemanyagok | -12,3% | Piaci enyhülés |
| Szolgáltatások (átlag) | +5,0% – +10,0% | Húzóerő felfelé |
| Színházjegyek, üdülés | +7,0% – +9,0% | Keresleti nyomás |
| Járműjavítás, karbantartás | +8,5% | Költségoldali nyomás |
