Nmem tudott kitörni a csökkenő tendenciából a magyar ipar. 2026 januárjában továbbra is gyenge képet mutatott. A termelés volumene éves alapon 2,5 százalékkal csökkent, a feldolgozóipari alágak többsége is visszaesett. A részletes KSH-adatok szerint ugyanakkor az export, az exportrendelések és a teljes rendelésállomány már olyan jeleket mutatnak, amelyek arra utalnak, hogy a szektorban a visszaesés mellett óvatos élénkülés is elkezdődhetett.
Az ipari termelés volumenindexének grafikonja. Forrás: KSH
Januárban csökkent a termelés, de az export és a rendelésállomány javult
A magyar ipar 2026 januárjában továbbra is vegyes képet mutatott. Éves alapon a termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent, ugyanakkor munkanaphatástól megtisztítva már 0,3 százalékos növekedést mért a KSH. A friss adatok alapján az látszik, hogy a hazai ipar még nem állt tartós növekedési pályára, de az export, az új rendelések és a rendelésállomány már olyan jeleket mutatnak, amelyekre a következő hónapokban érdemes lesz nagyon figyelni – számolt be a friss adatokról a KSH.
Továbbra is törékeny a magyar ipar teljesítménye
A Központi Statisztikai Hivatal második becslése megerősítette, hogy 2026 januárjában az ipari termelés volumene 2,5 százalékkal csökkent az előző év azonos hónapjához képest. Ez első látásra gyenge adat, ugyanakkor a kép ennél árnyaltabb. Munkanaphatástól megtisztítva ugyanis már 0,3 százalékos növekedés látható, míg szezonálisan és munkanappal kiigazítva a kibocsátás 1,5 százalékkal meghaladta a 2025. decemberi szintet. Ez azt jelzi, hogy a magyar ipar továbbra sem stabil, de rövid távon már érzékelhető némi korrekció.
A feldolgozóipar többsége visszaesett
Az iparon belül meghatározó, 93 százalékos súlyt képviselő feldolgozóipar termelése 2,6 százalékkal csökkent januárban. A visszaesés azért különösen figyelemre méltó, mert az alágak döntő többségében romlás következett be. A bányászat kibocsátása 45 százalékkal zuhant, miközben az energiaipar 6,7 százalékkal nőtt.
A nagyobb ágazatok közül a járműgyártás, amely a feldolgozóipari termelés 26 százalékát adja, 0,2 százalékkal mérséklődött. Ezen belül a közúti gépjárművek gyártása 3,4 százalékkal nőtt, de az alkatrészgyártás 3,1 százalékkal csökkent.
Az elektronika és az akkumulátorgyártás mentette a képet
Ugyan sok területen visszaesés látszott, néhány kulcságazat kifejezetten erős számokat hozott. A számítógép, elektronikai és optikai termékek gyártása 17,4 százalékkal nőtt, ezen belül a számítógép és perifériás egység gyártása 90 százalékkal ugrott meg. Viszont az elektronikai alkatrészek és áramköri kártyák gyártása 27 százalékkal estek vissza. Ezen a területen nem volt teljesen egységes a bővülés.
A villamos berendezés gyártása 10,4 százalékkal emelkedett. Ezen belül különösen látványos az akkumulátor- és szárazelemgyártás 27 százalékos növekedése, ami ismét megerősíti, hogy ez az ágazat továbbra is kiemelt szerepet játszik a magyar ipari szerkezetben. A villamos motorokhoz és áramelosztó berendezésekhez kapcsolódó gyártás szintén bővült.
Az élelmiszeripar és a vegyipar továbbra is gyenge
A feldolgozóipar 13 százalékát adó élelmiszer-, ital- és dohánytermék-gyártás 5,3 százalékkal csökkent. Ez azért rossz jel, mert itt nemcsak az export, hanem a hazai eladások is visszaestek. A húsfeldolgozás, amely az ágazat legnagyobb szeletét adja, 4,3 százalékos mínuszban zárt.
Még súlyosabb a helyzet a vegyiparban, ahol 2025 áprilisa óta tart a visszaesés. Januárban a vegyi anyagok és termékek gyártása 27 százalékkal maradt el az egy évvel korábbitól. A kokszgyártás és kőolaj-feldolgozás még ennél is rosszabbul teljesített, 33 százalékos zuhanással. Ez már nem egyszerű hullámzás, hanem tartós gyengeség.
Az export tartotta életben az ipart
Az adatokból világosan látszik, hogy a külpiac továbbra is fontosabb támasz, mint a hazai kereslet. Januárban az ipari export volumene 0,5 százalékkal emelkedett. A járműgyártás exportja 1,3 százalékkal, a számítógép-, elektronikai és optikai termékek kivitele pedig 9,5 százalékkal nőtt.
Ezzel szemben az ipar belföldi értékesítése 2,8 százalékkal, a feldolgozóiparé pedig 7,9 százalékkal csökkent. Ez a kettősség a magyar ipar egyik legnagyobb problémája: miközben a külső piacok időnként támaszt nyújtanak, a belső kereslet továbbra is gyenge.
Régiónként különböző képet mutat az ország
Területileg sem egységes a kép. Három régióban nőtt, ötben csökkent az ipari termelés volumene. A legnagyobb növekedést Közép-Dunántúlon mérték, ahol 11 százalékkal bővült a kibocsátás. Ezzel szemben Dél-Alföldön 19,1 százalékos visszaesést regisztráltak, ami már komoly regionális törést jelez.
A rendelésállomány adhat reményt
A legbiztatóbb adat talán az, hogy az új rendelések volumene összességében 5,2 százalékkal nőtt. Igaz, az új belföldi rendelések 7,8 százalékkal csökkentek, de az új exportrendelések 7,2 százalékkal emelkedtek. Ennél is erősebb jelzés, hogy a teljes rendelésállomány január végén 22 százalékkal meghaladta az egy évvel korábbit.
Ez arra utal, hogy a magyar ipar jelenleg még gyenge, de nem reménytelen helyzetben van. A belső piac továbbra is szenved, több fontos ágazat esik, ugyanakkor az export és a rendelésállomány alapján még mindig van esély arra, hogy az év következő hónapjai stabilabb képet hozzanak. A döntő kérdés az lesz, hogy ez a javulás szélesebb körben is megjelenik-e, vagy továbbra is csak néhány húzóágazat tartja életben az egész szektort.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash
