A magyar gazdaság 0,1 százalékkal nőtt éves szinten 2025 második negyedévében, miközben negyedéves alapon 0,4 százalékos bővülést mértek. A szolgáltatások és az építőipar húzták a GDP-t, az ipar és a mezőgazdaság viszont visszafogta a növekedést.

Visszafogott növekedést mutatott a magyar gazdaság a második negyedévben
A KSH második becslése szerint 2025 második negyedévében a magyar gazdaság 0,1 százalékkal bővült éves összevetésben, míg negyedéves alapon 0,4 százalékos növekedést ért el. A szolgáltatások húzták a teljesítményt, miközben az ipar és a mezőgazdaság visszafogta a GDP-t – jelent meg a friss adat a KSH oldalán.
Éves szinten mérsékelt, negyedéves alapon erősebb növekedés
Az éves növekedés a nyers adatok szerint 0,1, a szezonálisan és naptárhatással kiigazított mutató szerint 0,2 százalék volt. Az első félév egészében a GDP lényegében stagnált, 0,1 százalékkal maradt el a 2024 azonos időszakától.
Negyedéves összevetésben azonban 0,4 százalékkal bővült a gazdaság teljesítménye, ami azt jelzi, hogy a második negyedévben enyhe élénkülés következett be.
Termelési oldalon az ipari és mezőgazdasági visszaesett, az építőipar erősödött
A termelési oldalon az építőipar 4,3 százalékos növekedéssel segítette a GDP-t, miközben az ipar teljesítménye 3,3 százalékkal, ezen belül a feldolgozóipar 4,4 százalékkal csökkent. Az ipari gyengüléshez leginkább a fémfeldolgozási termékek gyártása járult hozzá, míg az egyéb járműgyártás fékezte a visszaesést.
A mezőgazdaság hozzáadott értéke 11,4 százalékkal esett vissza. A szolgáltatások ugyanakkor 1,3 százalékkal bővültek: leginkább a művészet, szabadidő és egyéb szolgáltatások (+6,5 százalék), valamint az információ és kommunikáció ágazat (+6,3 százalék) teljesítettek jól.
Felhasználási oldalon a fogyasztás nőtt, a beruházások fékeztek
A háztartások tényleges fogyasztása 4,5 százalékkal nőtt, ezen belül a fogyasztási kiadások 5 százalékkal emelkedtek. A tartós termékek vásárlása 6,2, a nem tartós termékeké 5,6, a szolgáltatásoké 4,6 százalékkal nőtt. A végső fogyasztás összességében 5,3 százalékkal bővült, 3,7 százalékponttal hozzájárulva a GDP növekedéséhez.
Ezzel szemben a bruttó állóeszköz-felhalmozás 7 százalékkal visszaesett, mind az építési, mind a gép- és berendezésberuházások gyengélkedtek. Ez 0,3 százalékponttal fékezte a GDP-t.
Külkereskedelemben az import felfutott az export csökkent
A külkereskedelmi forgalom 1 183 milliárd forintos aktívummal zárt, de volumeneiben vegyes képet mutatott. Az export 0,9 százalékkal csökkent, míg az import 4 százalékkal bővült. Az áruforgalom kivitele 1,3 százalékkal mérséklődött, a behozatal viszont 5,9 százalékkal emelkedett.
A szolgáltatások exportja 0,7 százalékkal nőtt, miközben importja 4,6 százalékkal visszaesett. A külkereskedelmi egyenleg összességében 3,4 százalékponttal lassította a GDP-t.
Mi húzta, és mi fékezte a gazdaságot?
Pozitív hatás: a szolgáltatások, kiemelten az információ, kommunikáció és az építőipar
Negatív hatás: ipar és mezőgazdaság visszaesése, valamint a külkereskedelmi mérleg romlása.
A termékadók és támogatások egyenlege nem befolyásolta érdemben a növekedést.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján készült.
Címlapkép forrása: Unsplash
Táblázat: KSH