Sötét mód ikon
2026 július 30
Matolcsy György elárulta miért volt a forintosítás a  legfontosabb reformintézkedés – Íme a részletek!

Matolcsy György elárulta miért volt a forintosítás a legfontosabb reformintézkedés – Íme a részletek!

A svájcifrank-hitelek forintosítása történelmi gazdaságpolitikai döntés – Jelentette ki Matolcsy György a jegybank elnöke. Az elnök előadásáról videó a cikk végén tekinthető meg.

Matolcsy György szerint a forintosítás a top 5 reform között van, amely megváltoztatta a gazdaságot. Fotó: YouTube

Az MNB „Tízéves a forintosítás” címmel rendezett konferenciáján a jegybankelnök megjegyezte: 1990 óta a legfontosabb húsz reformintézkedés közül a top ötbe sorolható a forintosítás, olyan programokkal egy lapon említhető, mint a Széchenyi-terv és az otthonteremtési programok, az államháztartás konszolidációja, az adóreform, valamint a jegybank 2013-ban elindított Növekedési hitelprogramja (NHP).

A forintosítás jelentősége

A svájcifrank-hitelek forintosítása az elmúlt 35 év egyik legfontosabb és legsikeresebb gazdaságpolitikai döntése volt – jelentette ki Matolcsy György, a Magyar Nemzeti Bank elnöke a „Tízéves a forintosítás” című konferencián. Az MNB elnöke szerint a forintosítás a magyar gazdasági reformok egyik legjelentősebb lépése volt, amely hozzájárult az ország pénzügyi stabilitásához.

A devizahitelek kockázatai és kezelése

A devizahitelek évekig súlyos sérülékenységet jelentettek a magyar gazdaság számára. A több mint 1,1 millió devizahitel-szerződés negyede 90 napon túli fizetési késedelemmel fizetett. A probléma megoldására a kormány 2010 után több intézkedést hozott. Ezek között volt a devizahitelezés betiltása, az árfolyamgát bevezetése és a végtörlesztési lehetőség biztosítása. 2011-ben bevezették az árfolyamgát rendszerét, majd a végtörlesztési lehetőséget, amely során az adósok kedvezményes árfolyamon fizethették vissza hiteleiket. Ez utóbbi intézkedés összességében 1300 milliárd forintnyi devizahitel-állományt érintett.  A devizahitelek teljes lezárására 2014-ben került sor. A Kúria döntése kimondta, hogy a bankok egyoldalú kamatemelései jogszerűtlenek voltak, így az árfolyamrögzítés és a forintosítás végrehajtása elkerülhetetlenné vált – említette előadásában Palotai Dániel, a Magyar Nemzeti Bank elnöki főtanácsadója, az IMF igazgatóságának tagja.

A forintosítás előkészítése és végrehajtása

A jegybank korábbi vezetése nem volt nyitott a forintosításra, így a feladat az új vezetésre hárult. A 2014-ben kidolgozott devizakonverziót az Európai Központi Bank hitelösztönző programja is támogatta. A programba bevonták a bankszövetséget is. A forintosítás az utolsó pillanatban történt, még azelőtt, hogy a svájci jegybank eltörölte volna a frank euróval szembeni árfolyamküszöbét.

A lakossági jelzáloghitelek forintosításához szükséges közel 10 milliárd eurót a jegybank jelentős forintárfolyam-változás nélkül tudta biztosítani. Az MNB és a kormány 2014 november elején megállapodott a bankokkal a forintosítás során használt árfolyamokról, amelyek megfeleltek az akkori MNB-középárfolyamnak – tette hozzá az elnök.

Matolcsy beszélt a gazdasági stabilitásról és a forintosítás hatásairól

A 2010-es kormányváltás után felálló Nemzetgazdasági Minisztérium több eszközzel is igyekezett a svájci frank hitelállományt leépíteni. Első lépésként betiltották a lakossági devizahitelezést és az adósok támogatására árfolyamgátat vezettek be. Mintegy 170 ezer devizahitel-adós számára biztosították a végtörlesztést. Matolcsy György megemlítette, hogy a jegybank vezetése részéről 2013 előtt nem volt fogadókészség a kormány javaslataira, a feladat megoldása az MNB új vezetésére hárult. A forintosítás nélkül a törlesztőrészletek és kamatterhei akár 70 százalékos emelkedéssel terhelték volna az adósokat. Ez súlyos pénzügyi és politikai válságot idézhetett volna elő. A devizahitelek átváltása elengedhetetlen volt a gazdasági fordulat megvalósításához, amely hozzájárult Magyarország stabilitásához és növekedéséhez a 2010-es években.

A devizahitelezés hosszú távú tanulságai

A devizahitelezés tapasztalatai komoly szabályozási változásokat eredményeztek. Az MNB 2015 óta alkalmazza az adósságfék-szabályokat, a hitelfedezeti mutatót (HFM) és a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutatót (JTM). A forintosítást az IMF és a hitelminősítők is elismerték, és hozzájárult Magyarország hitelminősítési besorolásának javulásához.

A forintosítás nem csupán egy pénzügyi döntés volt, hanem egy átfogó gazdaságpolitikai fordulat, amely megszüntette a devizahitelesek árfolyamkockázatát, és megerősítette Magyarország pénzügyi rendszerét.

Matolcsy György előadása a „Tízéves a forintosítás” konferencián ITT látható.

A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!

Címlapkép forrása: YouTube

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.