A Magyar Nemzeti Bank szerint idén még nem várható, hogy az infláció visszatér a kívánt szintre. 2025 végéig valószínűleg a megengedett határ fölött maradnak az árak. A szakértők szerint csak 2027 elejére csökkenhet 3 százalék közelébe a drágulás üteme. Az MNB friss jelentése azt is megmutatja, hogyan alakulhat a gazdasági növekedés, a bérek, a fogyasztás és a beruházások a következő években.
Az MNB friss előrejelzése szerint 2027 elejére lehet 3 százalék alatt az áremelkedés
Magyarország inflációs kilátásairól, a GDP-növekedésről és a monetáris politika kilátásairól adott átfogó képet Balatoni András, a Magyar Nemzeti Bank (MNB) közgazdasági előrejelzésekért és elemzésekért felelős igazgatója csütörtökön, a júniusi inflációs jelentést ismertető sajtótájékoztatón.
Infláció csak lassan tér vissza a célhoz
A 2025-2027-es időszakra vonatkozó friss prognózis szerint az infláció az idei év hátralévő részében is a jegybanki toleranciasáv fölött marad, az éves átlagos áremelkedés 4,7 százalék lehet.
Az áremelkedés üteme 2026 elején érheti el ismét a 4 százalékot, a 3 százalékos célt pedig 2027 elejére érheti el.
A fő kockázati tényezők közé sorolta az MNB az élénk keresletet, a nyersanyagpiacok hektikusságát és a magas bérdinamikát.
Az MNB jelentése szerint középtávon az élénk fogyasztási kereslet, a változékony nyersanyagpiaci mozgások és a tartósan erős bérdinamika az inflációs alapfolyamatok gyorsulásának irányába hatnak. Az előrejelzések szerint 2026-ban 3,7 százalékon, 2027-ben pedig 3,0 százalékon alakulhat a fogyasztóiár-index.
Jelenleg a teljes fogyasztói kosár 16 százalékára kiterjednek az önkéntes vagy kormányzati ár- vagy árrés korlátozások, és ez az idei évi inflációt 0,8 százalékponttal csökkentik, sőt, a nyári hónapokban ezek hatása már elérheti, akár meg is haladhatja a másfél százalékpontot. Egyelőre nem látszik az, hogy az árkorlátozott termékeken kívüli árakat jelentősen növelnék a kiskereskedők.
Az idei GDP növekedés gyengébb
A jegybank idén csupán 0,8 százalékos GDP-bővülést vár, ami elmarad a márciusi előrejelzéstől. 2026-ban 2,8 százalékra, 2027-ben 3,2 százalékra gyorsulhat a gazdasági növekedés, ahogy a belső és külső kereslet is élénkül.
A vámintézkedések és a geopolitikai feszültségek azonban idén visszafogják az exportteljesítményt, míg a német és uniós fiskális élénkítés hatásai 2026-tól várhatóan pozitív irányba terelik a konjunktúrát.
Munkaerőpiac és bérek lassulnak, a reáljövedelem növekedhet
Az MNB szerint a munkakereslet lassan igazodik a vártnál gyengébb növekedéshez. Az üres álláshelyek száma csökken, a foglalkoztatás a különösen a versenyszektorban stagnál. Lazultak a munkaerőpiaci kondíciók és lassulás következett be a bérekben. Ennek ellenére a rendelkezésre álló jövedelem reálértéke az egész előrejelzési pályán nő, ami a fogyasztás és a növekedés fő támasza lesz. bérdinamikában is lassulás tapasztalható, de a reáljövedelem várhatóan nő.
Beruházásoknál csak 2026-tól látszik a fordulat
Idén még nem vár a jegybank lényeges fordulatot a beruházásokban. A bizonytalan geopolitikai környezet miatt a vállalatok halogatják a fejlesztéseket. Az állami beruházások csökkenő trendet mutatnak, miközben a lakossági szektorban már látszanak pozitív jelek a hitelezés és építési engedélyek növekedése alapján. A beruházások dinamikája 2026-tól lehet pozitív.
Monetáris politikában továbbra is a szigor fenntartása az inflációs cél védelmében
Balatoni András hangsúlyozta, hogy a jelenlegi makrogazdasági környezetben az inflációs cél eléréséhez a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges. A kilátások szerint az inflációs nyomás fokozatosan csökken, de a jegybank egyelőre nem lát teret jelentős kamatcsökkenéseknek.
A sajtótájékoztató tanulsága szerint a jegybank a fokozott körültekintés mellett várhatóan fenntartja a jelenlegi kamatkörnyezetet, ameddig az infláció tartósan a cél közelébe nem ér.
Címlapkép forrása: Shutterstock
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
