A Központi Statisztikai Hivatal (KSH) ma tette közzé a 2026. januári termék külkereskedelmi forgalom első becslését, amely alaposan feladta a leckét az elemzőknek. Míg a 2025-ös esztendő a hatalmas többletek és a stabil növekedés éve volt, a 2026-os start némileg visszafogottabbra sikerült.
Rekordokkal búcsúzott a 2025-ös év
Mielőtt rátérnénk a friss januári számokra, érdemes felidézni, honnan indultunk. A 2025-ös év a magyar külkereskedelem történetébe „az egyensúly helyreállásának éveként” vonul be. Az előzetes adatok szerint az éves aktívum megközelítette a 9 milliárd eurót, ami jelentős javulás a korábbi évek bizonytalanságai után.
A gépjárműgyártás és az akkumulátor-export motorja tavaly végig magas fordulatszámon pörgött, miközben az energiaimport költségeinek mérséklődése jelentősen tehermentesítette a mérleg behozatali oldalát.
Eltűnőben a többlet?
A ma reggel publikált adatok azonban óvatosságra intenek. 2026 januárjában a termék-külkereskedelmi többlet mindössze 12 millió eurót tett ki, ami drasztikus, 756 millió eurós csökkenés az előző év azonos időszakához képest.
A számok tükrében:
- Export: 11,5 milliárd euró (euróban kifejezve 4,5%-os csökkenés).
- Import: 11,5 milliárd euró (euróban kifejezve 2,0%-os növekedés).
- Volumen: A kivitel volumene 9,9%-kal zuhant, míg a behozatalé 2,3%-kal bővült.
Ez a megtorpanás elsősorban a gépek és szállítóeszközök exportjának átmeneti visszaesésével magyarázható, amely mögött a globális kereslet lassulása és egyes nagy autóipari szereplők modellváltásai állhatnak.
A forint ereje – Kétélű fegyver
Érdekes jelenség a cserearányok alakulása. A forint az euróhoz képest 6,7%-kal, a dollárhoz képest pedig látványos 18%-kal erősödött egy év alatt. Ez exportőri oldalon ugyan fejfájást okoz a versenyképesség miatt, de a behozatalban segít: az import árszínvonala gyorsabban csökkent, mint a kivitelé, így a cserearányunk 6,4%-kal javult.
„A januári adat egyfajta figyelmeztetés: a magyar export továbbra is rendkívül érzékeny a nyugat-európai, különösen a német konjunktúrára” – vélik piaci elemzők.
Mire számíthatunk 2026-ban?
A gyenge januári kezdés ellenére a kilátások nem borúsak. A magyar ipar szerkezeti átalakulása – különösen az energetikai és high-tech szektorban – folytatódik. Az Európai Unió továbbra is a legfőbb partnerünk (az export 75%-a ide irányul), de az ázsiai piacok irányába történő nyitás is kezd beérni az importoldali technológiai transzferben.
A kérdés az, hogy a hazai fogyasztás várt élénkülése mekkora importot szív majd be az év hátralévő részében, és hogy a magyar gépipar képes lesz-e visszatalálni a 2025-ös növekedési pályára.
Éves összesítés (2023–2025)
Ez a táblázat jól mutatja, hogyan érte el a magyar külkereskedelem a csúcsot 2024-ben, és hogyan mérséklődött a többlet 2025-ben a belső fogyasztás élénkülése és az import növekedése miatt.
| Év | Export (milliárd EUR) | Import (milliárd EUR) | Egyenleg (milliárd EUR) | Volumenváltozás (Export %) |
| 2023 | 148,4 | 139,1 | +9,3 | -0,5% |
| 2024 | 145,2 | 133,6 | +11,6 | -2,1% |
| 2025 | 146,8 | 138,5 | +8,3 | +1,2% |
