Változatlanul hagyta az alapkamatot a Magyar Nemzeti Bank, miközben bejelentette, hogy augusztus 1-jétől 10-ről 8 százalékra csökken a bankok kötelező tartalékrátája. Az MNB továbbra is szigorú monetáris politikát folytat, mivel az inflációs kockázatok és a geopolitikai feszültségek tartós óvatosságot indokolnak.
A Magyar Nemzeti Bank nem módosította az alapkamatot. Továbbra is 6,5 százalékon marad, amely immár tíz hónapja változatlan. A július 22-én tartott sajtótájékoztató keretében az MNB bejelentette, továbbra is szigorú monetáris irányvonalat tart fenn. Technikai lépésként 2025. augusztus 1-jétől csökkenti a bankok kötelező tartalékrátáját 10 százalékról 8 százalékra. Az alapkamatot 6,5 százalékon rögzítette. Változást nem eszközöl ebből a szempontból.– számolt be a július 22-i kamatdöntő ülésről az MNB.
Varga Mihály jegybankelnök szerint a folytatódó inflációs és geopolitikai kockázatok miatt továbbra is óvatos és türelmes monetáris politika indokolt.
Monetáris politika – miért marad szigorú?
Az MNB elnöke, Varga Mihály hangsúlyozta, hogy a gazdaságot továbbra is övező, kereskedelmi, geopolitikai feszültségek, valamint a már 4,6 százalékra emelkedett inflációs környezet szükségessé teszi az óvatos és türelmes monetáris politikát. A monetáris tanács szerint a jelenlegi gazdasági kilátások nem engedik az alapkamat csökkentését az inflációs cél eléréséig.
Tartalékráta csökkentés technikai mentőöv
A kötelező tartalékráta csökkentése – azaz a bankok kevesebb pénzt kötnek le jegybanknál – nem jelent lazítást, csupán technikai igazodás a csökkenő rendszerlikviditáshoz. Ez az intézkedés a monetáris transzmissziót teszi hatékonyabbá, és nem változtat a szigorú politikai kereten
Inflációs kockázatok továbbra is fennállnak
Az infláció júniusban 4,6 százalékra emelkedett, a maginfláció 4,4 százalékon áll .A jegybank szerint az év hátralévő részében még a toleranciasáv 3 százalék (plusz/mínusz 1 százalék) felett marad. De 2026 elejétől tartósan visszaeshet, és 2027-re közelíthet a 3 százalékos célhoz.
Az inflációs környezetet továbbra is befolyásolják a hatósági árkorlátozások, amelyek különösen a lakosság számára mérséklik az áremelkedést, ám a vállalatoknál az átárazás még érezhető.
A jegybank szerint az infláció elleni sikerhez elengedhetetlen a stabil inflációs várakozás, a bérdinamika, fogyasztás és nyersanyagárak kontrollja.
Makrogazdasági helyzet jelenleg stagnálás van a növekedés helyett
A magyar gazdaság 2025 első negyedévében szinte stagnált, miközben a fogyasztás megtartotta növekedését, a beruházások és az ipari export viszont visszafogottabb maradt. A jegybank szerint a második negyedévben is hasonló, visszafogott gazdasági aktivitás várható, mielőtt külső és belső tényezők erősítenék a növekedést 2026-tól.
Jelentősebb tényezők a döntés mögött
A nemzetközi kereskedelmi vámok, geopolitikai feszültségek és a globális bizonytalanságok miatt a befektetők kerülnek a kockázatkerülő stratégiára
A hatósági árkorlátozások 1,5 százalékponttal csökkentették az infláció mértékét, de a vállalati árazások továbbra is nagy nyomás alatt vannak
A magyar gazdaság 2025 első negyedévében stagnált, de a második negyedévben is visszafogott növekedés várható. A gazdasági élénkülés 2026-tól erősödhet, mind belső, mind külső tényezők hatására
Az euró bevezetése és az aranytartalék
Az euróról Varga Mihály megjegyezte, Magyarországnak fontos az eurózóna feltételeinek teljesítése, és amint amennyiben a feltételek belátható közelségbe kerülnek, érdemes mérlegelni a bevezetési folyamatot.
Aranytartalék vizsgálata
Az MNB idén márciusban rendelte meg az aranytartalék ellenőrzését. Az audit a 94,73 tonna arany természetben történő jelenlétét visszaigazolta, továbbá jelezte, hogy Londonban további 15,5 tonnát helyeztek el biztonsági okokból . Varga Mihály közölte a felülvizsgálat folytatódik annak eldöntésére, hogy célszerű-e bővíteni az aranytartalékot .
Az MNB jelen döntései tükrözik a jegybank továbbra is szigorú és óvatos monetáris irányvonalát. Noha technikai okokból csökkentették a kötelező tartalékrátát, ez semmiképp sem jelent lazítást. A monetáris politika legfőbb célja továbbra is az inflációs stabilitás fenntartása, miközben készülnek az eurózóna csatlakozására, és figyelnek az aranytartalék esetleges bővítésére kialakuló pénzügyi környezetre.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálattal lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Shutterstock
