Sötét mód ikon
2026 június 10
Több olajat ígér az OPEC+, de a Hormuzi-szoros körüli káosz mindent felülírt

Több olajat ígér az OPEC+, de a Hormuzi-szoros körüli káosz mindent felülírt

Papíron több olajat ígér az OPEC+, de ettől még nem lesz olcsóbb az energia. A világ egyik legfontosabb olajútvonala, a Hormuzi-szoros továbbra is súlyosan akadozik, ezért a piac nem a bejelentésekre, hanem a tényleges szállításokra figyel. A most jóváhagyott emelés csak töredéke annak a kiesésnek, amelyet a háborús helyzet okozott.

OPEC+ döntése szerint emelik a kitermelést, de az olajpiac továbbra is feszült. Forrás: OPEC

OPEC+ döntése most a piacat akarja nyugtatni

Az OPEC+ újabb olajkitermelési emelésről döntött, de a piac számára ez egyelőre inkább szimbolikus lépésnek tűnik, mint valódi megkönnyebbülésnek. A termelői csoport nyolc tagja vasárnap megállapodott arról, hogy májusra napi 206 ezer hordóval emelik a kvótákat, csakhogy a világ egyik legfontosabb olajszállítási útvonala, a Hormuzi-szoros továbbra is súlyosan akadozik az amerikai–izraeli–iráni háborús helyzet miatt. A döntés így jelenleg nem jelent érdemi pluszkínálatot a piac számára, miközben az árak már négyéves csúcs közelében járnak – számolt be a Reuters az OPEC+ döntésről.

Papíron jön a több olaj, a valóságban alig

A májusra bejelentett napi 206 ezer hordós kvótaemelés első ránézésre azt sugallhatja, hogy az OPEC+ igyekszik enyhíteni a globális ellátási sokkot. A gyakorlatban azonban a helyzet ennél jóval bonyolultabb. Ez a mennyiség még a kiesett olajszállítások töredékét sem pótolja, hiszen a Hormuzi-szoros lezárása önmagában sokkal nagyobb zavarokat okozott a nemzetközi piacon. 

A döntés mögött inkább az a szándék húzódhat meg, hogy a szervezet készen áll a kínálat érdemibb növelésére, ahogyan a szoros újra megnyílik, Addig azonban a mostani emelés többnyire csak elméleti jelentőségű marad.

A Hormuzi-szoros bénulása az egész világot sokkolja

A Hormuzi-szoros a globális olajpiac egyik legfontosabb folyosója, ezért minden fennakadás azonnal végiggyűrűzik az árakon. A február vége óta tartó háborús helyzet gyakorlatilag megbénította ezt az útvonalat, és visszavetette több kulcsfontosságú OPEC+ tag, köztük Szaúd-Arábia, az Egyesült Arab Emírségek, Kuvait és Irak exportját is. Ezek azok az országok, amelyek még a konfliktus előtt a többlettermelést a piacra küldték. Az olajpiacon nem pusztán kitermelési, hanem szállítási válságról is szó van. Hiába lenne meg részben a termelési kapacitás, ha a nyersolaj nem tud biztonságosan eljutni a vevőkhöz.

Négyéves csúcson az olaj ára, nő a nyomás a gazdaságokon

A nyersolaj ára már közel 120 dollárig emelkedett hordónként, ami négyéves csúcsot jelent. A drágulás közvetlenül megjelenik az üzemanyagárakban, a szállítási költségekben és lecsapódik a fogyasztók és a vállalatok kiadásaiban is. Több országban emiatt már kormányzati lépések is napirendre kerültek a készletek megőrzése és az ellátás stabilizálása érdekében. 

A piaci félelmeket tovább fokozza, hogy a JPMorgan becslése szerint az olaj ára akár 150 dollár fölé is ugorhat, ha a Hormuzi-szoroson átmenő szállítások május közepéig sem normalizálódnak. Ez olyan energiasokk, amely az inflációt, a gazdasági növekedést és a vállalati profitokat is komolyan érintheti. 

Történelmi léptékű ellátási zavar alakult ki

Az egy hónapja tartó fennakadások nyomán a világpiacról napi 12–15 millió hordó olaj eshetett ki. Ez pedig a globális kínálat akár 15-20 százalékát is jelentheti. Ez már olyan mértékű sokk, amelyet jelenleg az egyik legnagyobb olajellátási zavarok egyikeként jellemeznek. Ehhez képest a mostani OPEC+ emelés még 2 százalékát sem fedezi a kiesésnek. A kereskedők számára jelenleg nem az a fő kérdés, hogy a szervezet milyen kvótát ír papírra. A fő kérdés, hogy a szállítás mikor és milyen biztonsággal indulhat újra a Közel-Kelet kulcsfontosságú útvonalain. 

Nemcsak Irán miatt nehéz, más termelők sem tudnak rákapcsolni

A helyzetet tovább rontja, hogy nemcsak az Öböl menti országok vannak nehéz helyzetben. Oroszország például továbbra sem képes érdemben növelni a kitermelését a nyugati szankciók és az ukrajnai háború következtében megrongálódott infrastruktúra miatt.

Az Öböl térségében közben drón- és rakétatámadások okoztak jelentős károkat az energialétesítményekben. Több öbölország tisztviselője szerint még akkor is hónapokba telhet a normál működés helyreállítása és a korábbi termelési célok elérése, ha a háború rövid időn belül véget érne, és a Hormuzi-szoros azonnal újra megnyílna. 

Az OPEC+ már az energiaipari támadások miatt is aggódik

A szervezet egyik külön testülete, a Joint Ministerial Monitoring Committee is ülésezett vasárnap, és aggodalmát fejezte ki az energiainfrastruktúrát érő támadások miatt. Az OPEC+ álláspontja szerint ezek a károk nemcsak drágák, hanem időigényesek is a helyreállítás szempontjából, így közvetlenül befolyásolják az olajkínálat alakulását. 

A jelenlegi olajválság nem csupán geopolitikai feszültség, hanem egyre inkább ipari és ellátásbiztonsági válság is. Ha a legfontosabb szállítási útvonalak, terminálok, vezetékek és exportlétesítmények sérülnek, akkor a piac még békésebb körülmények között sem tud egyik napról a másikra helyreállni. 

Van már óvatos mozgás, de a kockázat továbbra is hatalmas

Vasárnap már elindult egy iraki nyersolajjal megrakott tanker a Hormuzi-szoroson. Irán előző nap azt közölte, hogy Irak mentesül a szoros használatára vonatkozó korlátozások alól. Ez ugyan enyhe reménysugarat jelenthet a piacnak, de egyelőre messze nem bizonyítja, hogy a szállítások széles körben és tartósan újraindulnak. 

Mit üzen most a piacnak az OPEC+?

A mostani döntés összességében inkább politikai és stratégiai jelzésként értelmezhető, mint valódi piacstabilizáló fordulatként. Az OPEC+ azt igyekszik demonstrálni, hogy készen áll a kínálat növelésére, ha a körülmények ezt lehetővé teszik. A háborús környezet, az infrastruktúra sérülése és a hajózási kockázatok miatt a plusz hordók nagy része még nem tud ténylegesen megjelenni a világpiacon. 

A befektetők, a kormányok és a fogyasztók szempontjából ezért a következő hetekben nem elsősorban az lesz a döntő, hogy mekkora kitermelési számokat közöl az OPEC+, hanem az, hogy a Hormuzi-szoros körüli helyzet rendeződik-e.

Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.

Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.