Az amerikai Legfelsőbb Bíróság szembe ment az elnökkel és kimondta, hogy Donald Trump túllépte hatáskörét, amikor vészhelyzeti törvényre hivatkozva globális vámokat vetett ki. A döntés több mint 175 milliárd dollár sorsát teszi kérdésessé, miközben az elnök már be is jelentett egy új, 10 százalékos általános importvámot más jogi alapokon, amelyet szombaton tovább emelt 15 százalékra.
Leállította a Legfelsőbb Bíróság Trump vámjait
Hiába korlátozta a Legfelsőbb Bíróság Trump korábbi vámpolitikáját, az elnök nem hátrál. Új jogi alapokra helyezve folytatja az importvámok kiterjesztését. A tét nemcsak a globális kereskedelmi viszonyok alakulása, hanem több mint 175 milliárd dollár sorsa is.
Az Egyesült Államok legfelsőbb bírói fóruma február 20-án, 6–3 arányban hozott döntéésben megállapította, hogy Donald Trump elnök túllépte hatáskörét, amikor széles körű globális vámokat vetett ki egy 1977-es endkívüli gazdasági hatáskört adó törvény (International Emergency Economic Powers Act, IEEPA) hivatkozva. A döntés több mint 170 oldalas indoklással érkezett, és alapjaiban rajzolja újra az elnöki vámkivetési jogkört – számolt be a Reuters a bírósági döntésről.
A testület szerint a vámok kivetése alkotmányos szempontból a Kongresszus kizárólagos joga, és az elnök nem ruházhatja át ezt az autoritást ilyen általános módon magára. Az ügy tétje nem pusztán politikai téren fontos. A közgazdászok szerint több mint 175 milliárd dollár sorsa vált kérdésessé, amelyet az amerikai importőröktől szedtek be az érintett intézkedések nyomán.
Szombaton az elnök tovább emelte a vámokat 15 százalékra
Én, mint az Amerikai Egyesült Államok elnöke, azonnali hatállyal megemelem a 10 százalékos globális vámot olyan országokra, amelyek közül sok évtizedek óta „lehúzza” az Egyesült Államokat, megtorlás nélkül (amíg én nem jöttem!), a teljesen megengedett és jogilag tesztelt 15 százalékos szintre…” – olvasható Trump Truth Social bejegyzésében február 21-én. Az elnök pedig még tovább emelte a tarifát 15 százalékra.
Miért bukott el Trump vámpolitikája?
A vita középpontjában a Nemzetközi Vészhelyzeti Gazdasági Hatalmakról Szóló Törvény (IEEPA) állt, amely 1977 óta lehetőséget ad az elnöknek arra, hogy nemzeti vészhelyzet esetén szabályozza a gazdasági kapcsolatokat.
Trump erre a törvényre hivatkozva vezetett be átfogó importvámokat, kezdetben Mexikó, Kanada és Kína ellen, majd az intézkedést kiterjesztette gyakorlatilag a világ szinte minden országára. Az elnök az akciót „Felszabadulás Napjaként” hirdette meg tavaly áprilisban, amikor több tucat kereskedelmi partnert érintő vámbővítést jelentett be. A bíróság azonban világossá tette, hogy az IEEPA nem biztosít egyértelmű felhatalmazást általános vámkivetésre.
„Az elnöknek „egyértelmű kongresszusi felhatalmazásra” kell hivatkoznia, ha ilyen rendkívüli gazdasági lépéseket akar tenni. A határozat szerint ez a feltétel nem teljesült – fogalmazott a döntéssel kapcsolatban John Roberts bíró.
Nem zárták be teljesen az ajtót Trump előtt
A konzervatív többséghez tartozó Brett Kavanaugh különvéleményében árnyalta a képet. Szerinte az ítélet nem feltétlenül akadályozza meg az elnököt abban, hogy hasonló vámokat más törvényi felhatalmazás alapján vezessen be. A döntés nem a vámok politikai célját vitatta, hanem a jogi alapot. És Trump ezt azonnal ki is használta.
Jön a globális vám, de új jogi alapokon
Az elnök „mélységesen kiábrándítónak” nevezte az ítéletet, több bírót nyíltan kritizált, és jelezte, hogy nem hátrál meg. Továbbá bejelentette, hogy minden országból érkező importra egységes, 10 százalékos vámot vet ki a korábbi, IEEPA-alapú intézkedések helyett és azokon felül, amelyek nem ezen a törvényen alapultak. Ezt a vámtarifát pedig szombaton még tovább emelte 15 százalékra.
Ezúttal az 1974-es kereskedelmi törvény 122. szakaszára hivatkozik. Ez a rendelkezés lehetővé teszi, hogy az elnök legfeljebb 150 napig akár 15 százalékos vámot is kivethet „alapvető nemzetközi fizetési problémák” kezelése érdekében. És ami a lényeg, hogy az időszakosan bevezett vámok alkalmazásához nem szükséges a Kongresszus jóváhagyása. Ezzel a lépéssel Trump lett az első elnök, aki ezt a szakaszt alkalmazza. Ez ugyan jogilag szűkebb, időben korlátozottabb eszköz, de azonnal bevezethető.
175 milliárd dollár a levegőben
A bíróság viszont nyitva hagyta azt a kérdést, hogy mi lesz a már beszedett több mint 175 milliárd dollár sorsa. A döntés jelentős győzelem az érintett vállalatok és amerikai államok számára, amelyek máris készülnek a visszatérítési perekre. Ha a bíróságok végül a teljes összeg vagy annak egy része visszafizetéséről döntenek, az évekig húzódó jogi csatározás elé néz Washington.
Trump szerint a kártérítési eljárások hosszú ideig elhúzódhatnak. Ebben valószínűleg igaza van: az ilyen volumenű, komplex kereskedelmi ügyek precedensértékű vitákat generálnak.
Politikai feszültség és globális bizonytalanság
Az ítélet különösen érzékeny pillanatban érkezett. Az elnök a napokban tartja az Unió helyzetéről szóló beszédét a Kongresszus előtt, ahol több bíróval személyesen is találkozik majd. A döntés egyszerre jelent politikai vereséget és taktikai újrapozicionálást.
Egyes országokkal kötött kereskedelmi megállapodásokról Trump azt mondta, érvényben maradnak, másokat viszont újratárgyalhatnak. Ez tovább növeli a bizonytalanságot a globális kereskedelmi rendszerben. A vállalatok számára ez a legrosszabb forgatókönyv. Nem az a probléma, hogy magas vagy alacsony a vám, hanem hogy kiszámíthatatlan.
A helyzet túlmutat a vámokon és az elnöki hatalom határait feszegeti
A döntés nem pusztán gazdasági ügy. Arról szól, meddig terjed az elnöki hatalom válsághelyzetre hivatkozás esetében. A Legfelsőbb Bíróság most egyértelműen kimondta, hogy a vámkivetés alapvetően kongresszusi jogkör. Rendkívüli állításokhoz rendkívül világos felhatalmazás kell. Trump azonban már megmutatta, hogy ha egy ajtó bezárul, keres egy másikat.
A következő hónapokban eldől, hogy az új, 10 százalékos globális vám jogilag stabil marad-e, és hogy a 175 milliárd dolláros kérdés mekkora fiskális és politikai hullámokat vet az amerikai gazdaságban. Egy dolog azonban biztos. A jelenlegi helyzetben a globális kereskedelem újabb feszült időszak elé néz.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvánosak és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: YouTube
