Időzített bomba ketyeg – Grönlandi válságra „Sell America” lehet a válasz?

A grönlandi válság közepette a dán nyugdíjalap nagy mennyiségű amerikai államkötvényt ad el – állítólag nem politikai okokból.

A „Sell America” gondolat alapján egyre több befektető gondolja úgy, hogy Európa pénzügyi eszközökkel fordulhat szembe Donald Trump vám- és grönlandi területszerzési politikájával. Annál is inkább, mivel az európai befektetők több mint 3,6 ezer milliárd dollárnyi amerikai államkötvény, az Egyesült Államok külső finanszírozásának felét, birtokolják.

Lépett a dán AkademikerPension nyugdíjalap – Grönland?

A dán AkademikerPension nyugdíjalap bejelentette, hogy eladja körülbelül 100 millió dollár értékű amerikai államkötvény-állományát, ami közel 85 millió eurónak felel meg. Az alap az eladás okaként az amerikai kormány gyenge pénzügyi helyzetét említi. Egy nyilatkozatban az AkademikerPension hangsúlyozza, hogy a lépést nem szabad a Dánia és az USA közötti feszültségekkel kapcsolatos politikai nyilatkozatként értelmezni.

Az intézkedést a hónap végéig végrehajtják. „A döntés az amerikai kormány rossz pénzügyi helyzetéből fakad, ami arra késztetett minket, hogy úgy gondoljuk, alternatív likviditás- és kockázatkezelési formát kell keresnünk” – idézik Anders Schelde befektetési igazgató írásos nyilatkozatát. „Ezért ez nem kapcsolódik közvetlenül az USA és Európa között fennálló folyamatos feszültségekhez, de természetesen ezek a feszültségek nem nehezítették meg a döntést.”

Weboldala szerint az AkademikerPension összesen 164 milliárd dán koronát kezel, ami körülbelül 25,74 milliárd amerikai dollárnak felel meg. Az eset egyelőr egyedi, de akár jelzés értékű lehet más befektetőkszámára is.

Érzékenyen reagál az állampapír piac

A piac már most érzékenyen reagál, a hozamemelkedés és a dollár gyengülése pedig azt jelzi, hogy a geopolitikai konfliktus könnyen átterjedhet az amerikai adósságfinanszírozás, így a költségvetés stabilitására is.

Ebben a helyzetben érdemes áttekinteni, mi is a helyzet az USA állampapír-piacán?

Az amerikai állampapírok (Treasury securities) ismeretesen a világ pénzügyi rendszerének alapkövei. Biztonságos menedéknek számítanak, így szinte minden jelentős piaci szereplő portfóliójában megtalálhatóak. De pontosan ki hitelezi az Amerikai Egyesült Államokat?

A következőkben megkíséreljük részletezni az amerikai államadósság tulajdonosi szerkezetét.

Kormányzati és lakossági adósság

Az amerikai államadósság alapvetően két nagy részre oszlik:

• Intragovernmental Holdings (Kormányon belüli állomány): Ez az adósság azon része, amellyel az állam saját magának tartozik. Különböző kormányzati ügynökségek (például a Social Security) a többletbevételeiket állampapírokba fektetik.
• Debt Held by the Public (Nyilvánosság által birtokolt adósság): Ez az a rész, amelyet külső szereplők – bankok, befektetők, külföldi államok és a Federal Reserve – vásárolnak meg.

A legnagyobb belföldi tulajdonosok

Bár a hírekben gyakran a külföldi hitelezőkről hallunk, az adósság jelentős részét amerikai intézmények birtokolják.

• Federal Reserve (A jegybank): Az egyik legnagyobb egyéni tulajdonos. A Fed a monetáris politika részeként (például gazdaságélénkítés céljából) vásárol állampapírokat.
• Befektetési alapok és nyugdíjalapok: Az amerikai munkavállalók nyugdíjmegtakarításai jelentős részben kincstárjegyekben fekszenek, mivel ezek garantálják a tőke biztonságát.
• Kereskedelmi bankok és biztosítók: A likviditási szabályok és a kockázatkezelés miatt kötelező vagy ajánlott számukra a magas állampapír-állomány.
• Magánszemélyek: Az amerikai lakosság közvetlenül (például megtakarítási kötvények formájában) is hitelezi az államot.

Külföldi tulajdonosok: Kié az irányítás?

A külföldi szereplők az amerikai államadósság nagyjából egyharmadát birtokolják. Ez a szelet kritikus a dollár világpiaci szerepe szempontjából.

A legnagyobb külföldi hitelezők (sorrendben):

Miért vonzó egy ország adóssága?

Joggal merül fel a kérdés: miért vonzó egy olyan ország adóssága, amelynek mértéke már meghaladta a 34 billió dollárt?

1. Likviditás: Az amerikai állampapír-piac a világ legmélyebb és leglikvidebb piaca. Bármikor, bármekkora mennyiségben eladható.
2. Biztonság: Az USA soha nem mulasztotta el fizetési kötelezettségét. A dollár a világ első számú tartalékvalutája.
3. Kockázatmentes hozam: A pénzügyi modellekben az amerikai állampapírok hozamát tekintik a „kockázatmentes” viszonyítási pontnak.

Az amerikai államadósság tulajdonosi köre rendkívül diverzifikált. Nem egyetlen ország vagy csoport „uralja” az USA-t a hitelezésen keresztül, hanem a globális gazdasági szereplők összessége, a japán nyugdíjasoktól kezdve a kínai jegybankon át az amerikai kisbefektetőkig.

Japán–Kína váltás – Miért vonul vissza Peking?

Az elmúlt évtized egyik legjelentősebb változása a nemzetközi pénzügyi piacon az volt, ahogy Japán átvette a vezető szerepet Kínától az USA hitelezésében.

A trendek (2015–2025/26):

• Kína lassú kivonulása: 2013-2014 körül Kína még több mint $1300$ milliárd dollárnyi amerikai állampapírt birtokolt. Mára ez az összeg jelentősen, nagyjából $700-800$ milliárd dollár környékére csökkent.
• Japán stabilitása: Japán tartása stabilabb maradt (kb. $1100$ milliárd dollár), bár a jen árfolyamának védelme érdekében néha ők is adtak el nagyobb tételeket.

Miért csökkentette Kína a kitettségét?

1. Geopolitikai feszültség: Az orosz-ukrán háború után látott nyugati szankciók (az orosz devizatartalékok befagyasztása) figyelmeztető jel volt Pekingnek. Szeretnék elkerülni, hogy egy esetleges konfliktus (pl. Tajvan) esetén az USA „lekapcsolhassa” a kínai vagyont.
2. Diverzifikáció: Kína tudatosan növeli az aranytartalékait és más valutákban lévő eszközeit.
3. A jüan védelme: Amikor a kínai fizetőeszköz gyengül, a jegybankjuk dollárt (állampapírt) ad el, hogy jüant vegyen, ezzel támasztva alá a hazai valutát.

Federal Reserve és a kamatpolitika hatása

A Federal Reserve (Fed) nemcsak szabályozza a piacot, hanem az egyik legnagyobb szereplője is. Kapcsolata az állampapírokkal egy egyszerű matematikai összefüggésen alapul:

A piaci szabály: Amikor a kamatlábak emelkednek, a meglévő (alacsonyabb kamatú) állampapírok piaci ára csökken.

Hogyan hat ez a tulajdonosokra?

• Papíron mért veszteségek: Amikor a Fed 2022-2023-ban agresszív kamatemelésbe kezdett az infláció ellen, a régi, 1-2%-os kötvények értéke zuhanni kezdett. Ez nehéz helyzetbe hozta a bankokat (lásd: Silicon Valley Bank csődje), mert a portfóliójuk értéke csökkent.
• Quantitative Tightening (QT): A Fed jelenleg nemcsak a kamatokkal játszik, hanem aktívan csökkenti a saját állampapír-állományát is. Nem vásárolja újra a lejáró papírokat, így több kötvény marad a piacon, amit másoknak (magánszektor, külföld) kell megvenniük.

A váltás dinamikája

Címlapfotó: CeyptoRank