Sötét mód ikon
2026 június 07
Veszélyben a Szilícium-völgy? – Trump brutális vízumdíja milliárdos terhet rak a techóriásokra

Veszélyben a Szilícium-völgy? – Trump brutális vízumdíja milliárdos terhet rak a techóriásokra

Nagy port kavart az USA-ban a Trump-kormányzat döntése. 100 ezer dolláros díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért. A technológiai szektor szerint ez elriaszthatja a legtehetségesebb külföldi szakembereket, és veszélybe sodorhatja az amerikai cégek versenyképességét.

100 ezer dolláros díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért. Forrás: Unsplash (illusztráció)

A Trump-kormányzat bejelentette. A jövőben 100 ezer dolláros egyszeri díjat kell fizetni az új H-1B munkavállalói vízumokért. A bejelentés csak az új vízumokra vonatkozik, egyszeri díj lesz, és nem érinti a meglévő vízumokat vagy a hosszabbításokat. A döntés komoly aggodalmat váltott ki a technológiai szektorban, amely nagymértékben támaszkodik indiai és kínai szakemberekre – olvasható a hír a Reuters oldalán.

Mi az a H-1B vízum valójában?

A H-1B vízum az Egyesült Államok egyik legfontosabb programja a magasan képzett külföldi munkaerő bevonzására. Évente 65 ezer vízumot bocsátanak ki a specializált területeken dolgozó szakemberek számára, további 20 ezret pedig a felsőfokú végzettségű pályázóknak. A vízum három-hat évre szól, a költségeket szinte teljes egészében a munkáltatók viselik. A rendszer kulcsfontosságúvá vált különösen a Szilícium-völgyben, ahol a cégek hatalmas számban alkalmaznak indiai és kínai mérnököket, programozókat és kutatókat.

A Trump-adminisztráció radikális lépése a 100 ezer dolláros díjjal kapcsolatban

A Trump-adminisztráció radikális lépést jelentett be: a jövőben az újonnan kiállított H-1B vízumok után 100 ezer dolláros egyszeri díjat kell fizetni. A Fehér Ház tisztázta, hogy a szabályozás nem érinti a már meglévő vízumokat vagy azok meghosszabbítását. A hír mégis sokkolta a technológiai szektort: több vállalat – köztük az Amazon, a Microsoft és a Meta – arra figyelmeztette H-1B vízummal rendelkező alkalmazottait, hogy maradjanak az Egyesült Államokban, illetve ne kockáztassanak külföldi utazással.

Mit okoz ez a vízum a technológiai szektorban?

A kritikusok szerint a döntés főként a kisebb cégeket és startupokat sújtja, amelyek nem tudják kigazdálkodni a hatalmas költséget. Egyes elemzők szerint emiatt a vállalatok kénytelenek lehetnek bizonyos magas értékű munkákat külföldre helyezni. „Az új díjak ellenösztönzőt teremtenek a világ legokosabb tehetségeinek az USA-ba vonzására” – fogalmazott Deedy Das, a Menlo Ventures partnere.

India eddig a H-1B vízumok legnagyobb nyertese volt. A jóváhagyott kérelmek 71 százaléka indiai munkavállalóknak jutott, Kína pedig 11,7 százalékkal a második helyen állt. 2025 első felében az Amazon több mint 12 ezer, a Microsoft és a Meta egyenként több mint 5 ezer vízumot kapott. A támogatók, köztük Elon Musk úgy vélik, hogy a program nélkülözhetetlen a tehetséghiány pótlására, míg az ellenzők az amerikai munkavállalók kiszorítását látják benne.

És hogy milyen vitát generál ez a döntés? A díj bevezetése hosszú távon átalakíthatja a globális munkaerőpiacot és komoly kihívást jelenthet az Egyesült Államok technológiai fölényének fenntartásában.

Címlapkép forrása: Unsplash

Oszlányi Gyöngyvér

Oszlányi Gyöngyvér a Tőzsdefórum vezető szerkesztő-újságírója, ahol gazdasági témájú cikkeket ír, hírszerkesztéssel és címlapszerkesztéssel is foglalkozik. Korábban a Médiaworksnél dolgozott újságíróként, és megfordult a Világgazdaság, Magyar Nemzet, Bors, Ripost vagy Metropol oldalain. Tapasztalata kiterjed a gazdasági, kulturális, valamint közösségi hírek szerkesztésére, és szoros kapcsolatban áll a napi gazdasági eseményekkel.Fotósként rendszeresen jelentek meg a sajtóban képei. Rendszeresen vett részt sajtóeseményeken, ahol interjúkat, tudósításokat és beszámolókat készített, sőt videós anyagokat is forgatott, amelyek több milliós nézettséget értek el. Pályafutását művészeti menedzseri és újságírói diplomával kezdte, majd a József Attila Tudományegyetemen szerzett kommunikáció szakos diplomát. Két évig műsorvezetőként dolgozott filmes témájú podcasteken. Újságírói munkája előtt marketingmenedzserként dolgozott nemzetközi reklámügynökségeknél, ahol sikeres reklámkampányokat szervezett és PR területen szerzett tapasztalatokat. Ezen kívül dizájnerként és kulturális menedzserként is több projektben vett rész sikeresen. Gyöngyvér fiatal korában táncművészként dolgozott nemzetközi filmekben szerepelt és modern darabokban működött közre.

Iratkozz fel a hírlevelünkre!

Kapd meg a legújabb tőzsdei híreket, egyenesen az e-mail fiókodba.