A szudáni polgárháború már régen nem csupán a lövészárkokban vívott küzdelem: a konfliktus sorsa egyre inkább a felhők felett dől el.
Az elmúlt hetekben a harcok epicentruma a stratégiai fontosságú, dél-középső Kordofán régióba helyeződött át, ahol a fokozódó dróntámadások nemcsak a katonai erőviszonyokat rendezik át, hanem soha nem látott mértékű civil véráldozatot is követelnek – számol be róla a BBC hírügynökség.
A sakktábla közepe Kordofán
Kordofán nem csupán egy terület a térképen; ez Szudán lüktető ütőere. Az aranyban és olajban gazdag régió létfontosságú tengelyként szolgál, amely összeköti a félkatonai Gyorstámogató Erők (RSF) által uralt nyugati Dárfúrt a fővárossal, Kartúmmal, amelyet a reguláris Szudáni Fegyveres Erők (SAF) tartanak ellenőrzésük alatt.
A napi dróntámadások hatalmas szenvedést okoznak a Kordofán régióban – a harcok új epicentrumában.
A helyzet azután vált kritikussá, hogy a hadsereg visszaszerezte az irányítást a főváros felett, az RSF pedig el-Fasher elfoglalásával betonozta be hatalmát nyugaton. Kordofán maradt az utolsó dominó: aki itt győz, az uralja az ország központi folyosóját. Az RSF ráadásul szövetséget kötött a lázadó SPLM-N szervezettel, tovább bonyolítva a már amúgy is kaotikus szövetségi rendszereket.
Technológiai proxyháború a sivatag felett
A konfliktus brutalitását a modern haditechnika és a külföldi beavatkozás fúziója adja. A szakértők szerint Szudán egyfajta kísérleti tereppé vált a globális drónhatalmak számára:
- A hadsereg (SAF): A török Baykar vállalat fejlett Akinci harci drónjait veti be. Bár Ankara tagadja a közvetlen támogatást, a harctéri jelentések és műholdfelvételek egyértelműen a török technológia dominanciáját mutatják, amelyet állítólag egyiptomi bázisokról is segítenek.
- A lázadók (RSF): Kínai gyártmányú, nagy hatótávolságú CH-95-ös drónokkal válaszolnak, amelyeket a gyanú szerint az Egyesült Arab Emírségek szállít nekik.
Ez a technológiai verseny február elején érte el csúcspontját, amikor a hadsereg bejelentette az RSF légvédelmi rendszereinek módszeres megsemmisítését. Yusuf Akbaba védelmi szakértő szerint, ha az RSF légi infrastruktúrája összeomlik, az a háború végének kezdetét jelentheti – ám ennek árát a civilek fizetik meg.
Drónok – Amikor a piacok válnak célponttá
Míg a tábornokok stratégiai győzelmekről beszélnek, a humanitárius helyzet katasztrofális. A drónok nem válogatnak: piacokat, kórházakat és segélykonvojokat érnek találatok nap mint nap.
„A civil létesítmények elleni folyamatos támadásoknak minden fél részéről véget kell vetni” – figyelmeztetett Volker Türk, az ENSZ emberi jogi főbiztosa.
A legmegrázóbb tragédia a Ramadán első napján történt: miközben az amerikai diplomaták fegyverszünetről tárgyaltak, egy dróncsapás Nyugat-Kordofánban egy vízgyűjtőnél várakozó családokra sújtott le. A halottak között számos kisgyermek is volt.
Szudán – Regionális futótűz
A konfliktus eszkalációja már a szomszédos országokat is fenyegeti. Az SPLM-N támadásai a Kék-Nílus államban azt a veszélyt hordozzák magukban, hogy Etiópia és Dél-Szudán is közvetlenül belesodródik a háborúba. A szudáni hadsereg már most azzal vádolja szomszédait, hogy hátországot biztosítanak az RSF-nek, amit az érintettek tagadnak.
Szudán ma a kettészakadás szélén táncol. Miközben a nemzetközi közösség a diplomáciai megoldást sürgeti, a horizonton csak újabb drónok sziluettje látszik. A kérdés már nem az, hogy ki nyeri a háborút, hanem az, hogy marad-e még ország, amit a győztes irányíthat.
Fotó: BBC
