Eszkalálódik a feszültség Kína és Japán között, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök felvetette. Országa akár katonailag is reagálna egy Tajvan elleni kínai támadásra. Peking kemény választ adott, bekérette a nagykövetet és utazási figyelmeztetést adott ki.
Kína és Japán között súlyos diplomáciai válság alakult ki, miután Takaicsi Szanae japán miniszterelnök a múlt héten egy parlamenti ülésen arról beszélt, hogy Japán akár katonailag is beavatkozhat, ha Kína megtámadná Tajvant. A kijelentés azonnali, kemény reakciót váltott ki Pekingből, amely bekérette a pekingi japán nagykövetet, és felszólította állampolgárait, hogy kerüljék Japánt. A hét folyamán mindkét ország külügyminisztériuma hivatalosan tiltakozott a másik fél lépései ellen, a kínai–japán szócsata pedig napról napra tovább éleződött– számolt be a helyzetről a Reuters.
Takaicsi kijelentése indította el a konfliktust
A feszültségek akkor robbantak ki, amikor egy ellenzéki parlamenti képviselő rákérdezett, milyen körülmények jelentenének Japán számára fenyegető helyzetet Tajvan körül. Takaicsi erre úgy válaszolt:
„Ha hadihajók vannak jelen és erőszakot alkalmaznak, az létfenyegető helyzetet jelenthet.”
Ez a kifejezés több mint politikai szófordulat, amely a két ország viszonyában súlyosnak számít. A 2015-ös japán biztonsági törvény szerint „az országot fenyegető helyzet” esetén Japánkatonai erői önvédelmi célra bevethetők, akkor is, ha a támadás nem közvetlenül Japánt éri, hanem egy szövetségest. Peking ezt a status quo megsértéseként értelmezte, és úgy látja, Japán katonailag is szerepet akar vállallni a Tajvani-szoros ügyében.
Kína fenyegető hangnemre váltott
A kínai külügyminisztérium élesen bírálta a japán miniszterelnök kijelentéseit. nyilatkozatában történelmi utalásokkal erősítette a helyzetet.
„Ha Japán nem tanul a történelemből, és további kockázatos lépést tesz akár katonai beavatkozásig is mehet az ügy és súlyos veszteségeket szenvedhet és keserű árat fizet a Kínai Népfelszabadító Hadsereg vasfala ellen” – olvasható a külügyminisztérium álláspontja.
Egy kínai diplomata ennél is tovább ment, amikor olyan megjegyzést tett, amelyet a japán sajtó és több elemző burkolt fenyegetésként értelmezett Takaicsi személyével szemben. Ez még inkább kiélezte a diplomáciai helyzetet.
Peking óva inti a kínaiakat a Japánba utazástól
A konfliktus eszkalálódásának egyik leglátványosabb jele, hogy Kína felszólította állampolgárait, hogy ne utazzanak Japánba a következő időszakban.
Ezzel párhuzamosan három nagy kínai légitársaság, a China Southern, a China Eastern és az Air China bejelentette, hogy a Japánba tartó jegyeket ingyen visszatérítik vagy átfoglalják. Ez Peking részéről tipikusan erős diplomáciai jelzés, amely egyben gazdasági nyomásgyakorlás is. A kínai turisták évek óta a japán turizmus egyik fő motorját jelentik.
Japán visszavág és magyarázatot kér
Tokió sem maradt válasz nélkül. Minoru Kihara kabinetfőtitkár bejelentette, hogy Japán hivatalosan felszólította Kínát.
„Tegye meg a megfelelő intézkedéseket az ügy rendezésére.”– hangzott el a kabinet kijelentése.
A japán kormány pedig határozottan elutasítja, hogy a miniszterelnök kijelentése fenyegetést jelentene Kínára nézve, és hangsúlyozza, hogy Japán csak a saját biztonságát védi, különösen az amerikai szövetség fényében.
A konfliktus hátterében kétszáz éves történelmi sérelmek vannak
A mostani válság nem a semmiből jött. Kína és Japán viszonyát a közel kétszáz éves fegyveres konfliktus terheli. A második világháborús japán-kínai atrocitások is komoly hatással vannak mind a mai napig a két ország közötti viszonyára. A feszültséget pedig tovább növeli, hogy Takaicsi Szanae régóta keményvonalas Kína-ellenes politikát képvisel. A miniszterelnök szoros kapcsolatot épít Washingtonnal, és a japán védelmi költségvetés növelését szorgalmazza és ez Peking számára vörös riasztásnak számít.
A tét továbbra is a térség stabilitása és a Tajvani-szoros jövője
A helyzet veszélyesen közelít egy olyan ponthoz, ahol a diplomáciai eszkaláció átléphet a katonai jelzések szintjére a Tajvani-szoros instabilitása az egész régiót magával húzhatja, az Egyesült Államok szerepvállalása egyre hangsúlyosabbá válhat. A következő hetekben kulcskérdés lesz, hogy mennyire csillapodik a helyzet és megmarad-e a retorikai szinten. Az enyhülés első jele az lesz, ha visszahívják-e az utazási figyelmeztetést és nem emelik a katonai jelenlétet a régióban.
Jelen írás kizárólag tájékoztatási célt szolgál. A cikkben megjelenő információk nyilvános és mindenki számára elérhető adatok alapján kerültek felhasználásra.
Címlapkép forrása: Unsplash (illusztráció)
