Ukrajna a hétvégén az Egyesült Államokkal folytatott, háborút lezárni hivatott béketárgyalásokra összpontosított, miközben Kijevnek rendkívül kényes egyensúlyt kellett fenntartania a kompromisszumkészség jelzése és a szuverenitás megvédése között. A folyamatot bonyolította, hogy kiszivárgott egy 28 pontos béketerv, amely állítólag jelentős mértékben Oroszország követeléseit részesítené előnyben, és amelyet Ukrajna bevonása nélkül dolgoztak ki. – írta a CNBC.
Titkos tárgyalások és egy vitatott béketerv
Az Egyesült Államok és Ukrajna tisztviselői Svájcban találkoztak, miután nyilvánosságra került, hogy Washington és Moszkva titokban egy olyan béketervet egyeztetett, amely széles körben kiverte a biztosítékot Kijevben. A dokumentum többek között Ukrajna területi engedményeit – a teljes Donbas átadását –, a hadsereg 50%-os csökkentését és más, „vörös vonalakat” érintő feltételeket tartalmazott. A kiszivárgott tervezetet Volodimir Zelenszkij ukrán elnök és európai szövetségesei eleinte csendesen fogadták, ám sok elemző azonnal teljes kapitulációként értékelte a javaslatot Oroszország maximalista követeléseivel szemben.
Trump ultimátuma és a tárgyalások felpörgése
A helyzet tovább éleződött, amikor Donald Trump amerikai elnök csütörtökig adott határidőt Ukrajnának a béketervre adott válaszra. Vlagyimir Putyin eközben támogatásáról biztosította a dokumentumot, amely szerinte „a végleges béke alapját” adhatja. Zelenszkij pénteken reagált először a javaslatra, és nyíltan arról beszélt: Ukrajna történelme egyik legnehezebb pillanatát éli. Döntésük súlya a „méltóság elvesztése vagy a kulcsfontosságú partner támogatásának elvesztése” között feszül.
Jelentős előrelépés – de sok a kérdőjel
A hétvégi tárgyalásokon Marco Rubio amerikai külügyminiszter és Andrij Jermak vezette ukrán delegáció vett részt. Bár a részletekről kevés információ került nyilvánosságra, Rubio „jelentős előrelépésről” beszélt, és arról, hogy sikerült „egy frissített és finomított békerendszert” kidolgozni. Ukrajna tudomásul vette, hogy a NATO-tagság rövid távon elérhetetlen, ezért a biztonsági garanciák váltak a tárgyalások legkritikusabb pontjává. Kijev azonban továbbra is kategorikusan elutasítja, hogy megtartott területeket adjon át Oroszországnak, félve egy újabb jövőbeli inváziótól.
Biztonsági garanciák: a tárgyalások kulcsa
Rubio szerint a tartós békéhez „Ukrajnának biztonságban kell éreznie magát, és biztosnak kell lennie abban, hogy nem fogják újra megtámadni”. Ezért a dokumentumba foglalt amerikai–ukrán biztonsági garanciák létfontosságúak. Az amerikai külügyminiszter ugyanakkor jelezte: a tárgyalások előrehaladása nagyban függ Oroszország beleegyezésétől. Mint mondta, „bármit is találunk ki, Moszkvának is jóvá kell hagynia”. Trump hétfőn már jóval óvatosabban kommentálta a helyzetet, megkérdőjelezve a tényleges előrelépést, de hozzátette: „lehet, hogy valami jó dolog történik”.
Vörös vonalak és Ukrajna félelmei
Zelenszkij legutóbbi nyilatkozatában a megbeszéléseket „lényeginek” nevezte, de hangsúlyozta: minden döntésnek a tartós békét és az ukrán emberek biztonságát kell szolgálnia. Olekszij Goncsarenko ukrán törvényhozó szintén a biztonsági garanciákat nevezte „elengedhetetlennek”. Szerinte a tervezet több pontja Ukrajna számára elfogadhatatlan, különösen a Donbas feladása, amely stratégiai városok átadását jelentené. Mint fogalmazott: „Nem hagyhatjuk ott az embereinket.” A konfliktus „befagyasztását” támogatná – vagyis a jelenlegi frontvonalak mentén megkötött megállapodást –, de nem olyan egyezséget, amely Ukrajnát újabb támadásoknak tenné ki.
Képek Forrása: Getty Images
