A japán–kínai diplomáciai feszültség új szintre lépett, és egyre világosabbá válik, hogy a politikai konfliktus nem csupán a térség biztonságát érinti, hanem súlyos, hosszú távú gazdasági következményeket is jelenthet Japán számára. A turizmustól a befektetésekig számos terület érezheti meg a két ázsiai nagyhatalom éleződő viszonyának hatásait. – írta a CNBC.
Gyengülő japán gazdaság újabb diplomáciai csapás alatt
Japán törékeny gazdasága – amelyet az amerikai vámok és a csökkenő ingatlanbefektetések már eddig is megviseltek – újabb súlyos csapást szenvedett el a Tokió és Peking között kiéleződő diplomáciai vita miatt. A feszültség akkor erősödött fel, amikor a japán miniszterelnök, Sanae Takaichi Tajvannal kapcsolatos megjegyzései kiváltották Kína felháborodását. Peking pénteken arra figyelmeztette saját állampolgárait, hogy kerüljék a Japánba történő utazást, ami azonnal érezhető hatással volt a turizmushoz kötődő japán részvények árfolyamára. A szakértők szerint a hosszú távú gazdasági következmények ennél is komolyabbak lehetnek.
A kínai turisták kulcsszerepe a japán gazdaságban
A Japán Nemzeti Turisztikai Szervezet friss adatai szerint 2025-ben eddig a legnagyobb külföldi látogatói csoportot a kontinentális kínai turisták adták. Számuk elérte az 5,7 millió főt. Ez az összes Japánba érkező utazó közel 23%-a. A kínai turisták kiesése ezért komoly csapást mérne a turizmuson keresztül a japán gazdaságra. Takahide Kiuchi, a Nomura Kutatóintézet vezető közgazdásza szerint a feszültségek egyetlen év alatt akár 1,79 billió jenes GDP-kiesést is okozhatnak. Ez 0,29%-os gazdasági visszaesést jelentene. A történelmi példák is alátámasztják a kockázatot. 2013-ban közel 8%-kal csökkent a kínai turisták száma a Senkaku/Diaoyu-szigetek körüli vita miatt. A turizmus az elmúlt években Japán egyik fő növekedési motorjává vált. A Mastercard Economics Institute szerint a beutazó turizmus 0,4 százalékponttal járult hozzá Japán tavalyi, mindössze 0,1%-os GDP-növekedéséhez.
Stefan Angrick, a Moody’s Analytics japán részlegének vezetője úgy véli, hogy a kínai látogatók számának akár felére csökkenése 0,2 százalékpontos visszaesést okozhatna a GDP-ben. Szerinte ez nem lenne katasztrofális, de jelentős teher lenne egy olyan gazdaság számára, amely már most is nehezen talál tartós növekedési pályára. A legfrissebb adatok szerint Japán GDP-je 2025 harmadik negyedévében 0,4%-kal csökkent az előző negyedévhez képest. Ez hat egymást követő növekedési időszak után az első visszaesés. Éves összevetésben a gazdaság 1,8%-kal zsugorodott.
A diplomáciai válság mélyülése
A konfliktus november 8-án kezdődött. Ekkor Takaichi kijelentette, hogy egy esetleges kínai támadás Tajvan ellen Japán túlélését is veszélyeztetné. Szerinte, ha az amerikai haditengerészet megpróbálná feltörni a kínai blokádot, Japánnak kötelessége lenne megvédeni szövetségesét. A kijelentésekre gyorsan reagált Kína. Xue Jian, Kína oszakai főkonzulja az X platformon egy később törölt üzenetben azt írta, hogy „a piszkos nyakat, ami beleavatkozik, le kell vágni”. Ez azonnal felerősítette a diplomáciai feszültséget. Tokió tiltakozott a kínai nagykövetnél a sértő megjegyzés miatt. Peking válaszul behívta a japán diplomatákat, utazási figyelmeztetést adott ki, és hajókat, valamint drónokat küldött a Senkaku-szigetek térségébe. Japán erre harci repülőgépeket emelt a levegőbe.
Közben a kínai állami média is támadta Takaichit. A CCTV „rendkívül súlyosnak” nevezte a politikus kijelentéseit, és azt állította, hogy azok beavatkoznak Kína belügyeibe. A feszültség középpontjában továbbra is Tajvan státusza áll. Peking a saját területének tekinti a szigetet, és nem zárja ki az erő alkalmazását. Tajvan viszont következetesen hangsúlyozza, hogy jövőjéről csak saját népe dönthet. A szakértők szerint a jelenlegi helyzet akár hónapokig is elhúzódhat
Miért nehéz mindkét félnek visszalépnie?
David Roche, a Quantum Strategy elnöke szerint a vita addig nem csillapodik, amíg Takaichi nem módosítja vagy nem vonja vissza álláspontját egy esetleges japán katonai szerepvállalással kapcsolatban. Kína ezt vörös vonalként kezeli, hiszen a jelzés szerintük egyértelműen arra utal, hogy Japán részt vesz a Kína visszaszorítására irányuló amerikai stratégiában. Roche emlékeztetett arra is, hogy még az Egyesült Államok is fenntartja a „stratégiai kétértelműség” politikáját Tajvan kérdésében. Tobias Harris, a Japan Foresight alapítója úgy látja, hogy mindkét fél olyan politikai pozícióba került, amelyből nehéz visszakozni. Peking számára Tajvan rendkívüli jelentőséggel bír, így nem engedheti meg, hogy Takaichi kijelentései következmények nélkül maradjanak. Ugyanakkor a japán miniszterelnök sem léphet könnyen hátra anélkül, hogy politikai gyengeséget mutatna, különösen úgy, hogy népszerűsége az Asahi Shimbun felmérése szerint novemberben 69%-on állt, ami a modern japán politikatörténet egyik legmagasabb értéke. A szakértők szerint rövid távon Takaichi számára még politikai előnyt is jelenthet az erős kiállás.
Egy újabb, hosszú távú Ázsia-közi fagy várható?
Több elemző szerint fennáll annak a veszélye, hogy a jelenlegi konfliktus a két ország kapcsolatában egy „THAAD-szerű” epizód kezdetét jelenti. A 2016-os dél-koreai THAAD-rakétavédelmi rendszer telepítése után Kína bojkottot hirdetett a dél-koreai termékek ellen, korlátozta a csoportos utak szervezését, és tilalmat vezetett be a K-pop tartalmakra. Ennek következtében a két ország gazdasági és kulturális kapcsolatai hosszú időre lehűltek. A szakértők attól tartanak, hogy a japán–kínai diplomáciai konfliktus hasonlóan tartós feszültséget és gazdasági hűvösödést hozhat, amely nemcsak a kétoldalú politikai viszonyt, hanem az emberek közötti kapcsolatok alakulását is jelentősen visszavetheti.
Képek forrásai: Getty Images
