A Richter osztalékfizetésről tesz javaslatot a közgyűlésnek. A 2025-ös üzleti év után összesen 120 milliárd forint osztalék kifizetését tervezi a társaság. Ez részvényenként mintegy 656 forintos kifizetést jelenthet, amely rendes és speciális osztalékból állna össze.

Április végén dönthet a közgyűlés a Richter osztalékjavaslatáról. Forrás: BÉT
Részvényenként mintegy 656 forintos osztalékot fizethet a Richter
A Richter igazgatósága azt javasolja a közgyűlésnek, hogy a társaság részvényenként mintegy 656 forint osztalékot fizessen a 2025-ös üzleti év után. szerint a gyógyszergyártó összesen 120 milliárd forintot fordítana osztalékra, amely rendes és speciális osztalékból állna össze – tette közzé az előterjesztést a vállalat a Budapesti Értéktőzsde honlapján.
120 milliárd forintos osztalékot javasol az igazgatóság
A Richter közlése szerint az igazgatóság a törzsrészvényekre összesen 120 milliárd forint osztalék megállapítását és kifizetését javasolja az éves rendes közgyűlésnek. Ez az összeg két részből áll. Az egyik a 96,6 milliárd forint rendes osztalékból és a másik pedig 23,4 milliárd forint speciális osztalékból.
A javaslat alapján a részvényenkénti osztalék hozzávetőleg 656 forint lehet. A végleges összeget csak később pontosítják. Az összeget az osztalékfizetéshez kapcsolódó tulajdonosi megfeleltetés fordulónapja előtti forgalomban lévő részvényszám, valamint a saját részvényállomány figyelembevételével határozzák meg.
Miért jöhet a speciális osztalék is?
Az igazgatóság azért tett javaslatot speciális osztalék kifizetésére, mert a vállalat év végi nettó készpénzállománya meghaladta a tőkeallokációs keretrendszerben meghatározott küszöbértéket.
A rendes osztalék összege 96,6 milliárd forint, ami a 2025-ös üzleti év konszolidált adózott eredményéhez viszonyítva 40 százalékos kifizetési aránynak felel meg. A társaság ezt, a nem pénzmozgással járó korrekciók, például a nem realizált devizaárfolyam-hatások, az értékvesztés és a nem pénzmozgással járó adótételek figyelembevételével számolta ki. Ez a Richter által megcélzott 30–50 százalékos osztalékfizetési sáv közepének felel meg.
Április 29-én dönthet a közgyűlés
A Richter április 29-én tartja éves rendes közgyűlését. A részvényesek ekkor döntenek az osztalék mértékéről, valamint elfogadhatják a Richter Csoport 2025. évi gazdálkodásáról szóló, a Nemzetközi Pénzügyi Beszámolási Standardok alapján készített konszolidált beszámolót is.
Az előterjesztés szerint a csoport 2025 végén 1698,22 milliárd forintos mérlegfőösszeggel és 190,08 milliárd forintos teljes átfogó eredménnyel zárta az évet. A vállalat stabil pénzügyi háttérrel rendelkezik, ami lehetővé teszi a jelentős osztalékfizetési javaslatot.
Mit jelenthet ez a befektetőknek?
A javasolt, részvényenként mintegy 656 forintos osztalék a Richter esetében figyelemre méltó kifizetésnek számít. Különösen fontos elem a speciális osztalék megjelenése. A társaság a szokásos osztalékpolitikán túl is képes többletforrást visszajuttatni a részvényeseknek.
A befektetők számára az is lényeges, hogy a rendes osztalék a vállalat korábban jelzett kifizetési sávján belül marad, vagyis a Richter az osztalékpolitika szempontjából is kiszámítható működésre törekszik. A végleges részvényenkénti összeg ugyan minimálisan változhat, de a most közzétett javaslat alapján a piac már jól láthatja a várható nagyságrendet.
Erős nemzetközi háttérrel működik a Richter
Az 1901-ben alapított, magyarországi székhelyű Richter 2025-ben 4,8 milliárd eurós piaci kapitalizációval és 2,3 milliárd eurós árbevétellel rendelkezett. A társaság célja, hogy globális innovátorként erősítse pozícióját néhány kiemelt tudományos területen.
A vállalat Közép-Európa legnagyobb kutatás-fejlesztési központját működteti. Fő fókuszterületei közé tartozik a neuropszichiátria és a nőgyógyászat. Emellett a biotechnológia és a generikus készítmények is fontos szerepet játszanak a portfólióban. A Richter a fenntartható növekedést kutatás-fejlesztési, gyártási és digitalizációs beruházásokkal kívánja támogatni.
A jelen cikkben leírt információk, elemzések a szerző magánvéleményét tükrözik. A jelen cikkben leírtak nem valósítanak meg a 2007. évi CXXXVIII. törvény (a továbbiakban: Bszt.) 4. § (2). bek 8. pontja szerinti befektetési elemzést és a 9. pont szerinti befektetési tanácsadást. Bármely befektetési döntés meghozatala során az adott befektetés megfelelőségét csak az adott befektető személyére szabott vizsgálatot lehet megállapítani, melyre a jelen cikk nem vállalkozik és nem is alkalmas. Az egyes befektetési döntések előtt éppen ezért tájékozódjon részletesen és több forrásból, szükség esetén konzultáljon személyes befektetési tanácsadóval!
Címlapkép forrása: Richter