Hatalmas erejű légicsapást mért az amerikai Központi Parancsnokság (Centcom) a Perzsa-öböl északi részén fekvő Kharg-szigetre.
Bár Donald Trump elnök szerint a támadás „megsemmisített minden katonai célpontot”, az iráni gazdaság számára létfontosságú olajinfrastruktúrát – egyelőre stratégiai okokból – érintetlenül hagyták.
A Kharg-sziget mindössze egy 24 kilométerre lévő sziklás kibúvás Irán partjaitól, mégis ez a terület az Iszlám Köztársaság „gazdasági torka”. Itt halad át az iráni nyersolaj-export 90 százaléka, és innen indulnak útnak azok az óriás-tankerek, amelyek akár 85 millió gallon olajat szállítanak Kínába, a rezsim legfontosabb vásárlójához.
Precíziós pusztítás: 90 célpontot értek találatok
Nyilatkozatában Trump elnök kijelentette, hogy a Centcom a Közel-Kelet történetének egyik legerősebb bombatámadását hajtotta végre. A célpontok között légvédelmi állások, haditengerészeti bázisok, rakétatároló bunkerek és egy helikopterhangár is szerepelt.
„Úgy döntöttem, hogy nem irtom ki a sziget olajinfrastruktúráját – tisztességes okokból” – fogalmazott az elnök, utalva arra, hogy a Fehér Ház egyelőre nyitva hagyott egy kaput a deeszkaláció előtt, vagy egyszerűen csak kímélni kívánja a globális olajpiacot a teljes összeomlástól.
A Centcom megerősítette: több mint 90 katonai létesítményt semmisítettek meg, miközben ügyeltek a terminálok épségére.
Irán tagad és fenyeget
Teherán igyekszik kisebbíteni a károkat. Az iráni állami média és a félhivatalos Fars hírügynökség szerint az olajlétesítmények zavartalanul működnek. Ehsan Jahanian, Busehr tartomány kormányzóhelyettese közölte: sem katonai, sem civil áldozatok nincsenek, és az olajexport „teljes mértékben folyamatban van”.
Ugyanakkor az iráni hadsereg súlyos válaszcsapást helyezett kilátásba. Figyelmeztették az Egyesült Államokkal együttműködő térségbeli országokat: ha Irán energiainfrastruktúráját érné támadás, a szomszédos államok olajlétesítményei „azonnal hamuhalommá válnak”. Szakértők szerint Irán olcsó, de hatékony drónrajokkal veheti célba az öbölmenti arab országok olajfinomítóit és létfontosságú sótalanító üzemeit is.
Stratégiai játszma: Elrettentés vagy invázió?
Justin Crump katonai elemző szerint Trump lépése egyfajta „kegyelmi figyelmeztetés”. „Irgalmasnak mutatja magát, de jelzi az Iszlám Forradalmi Gárda (IRGC) felé, hogy bármikor elvághatja a gazdasági életerüket” – magyarázta a szakértő. Crump emlékeztetett: az olajinfrastruktúra újjáépítése az 1980-as évekbeli iráni-iraki háború után is rendkívül hosszú ideig tartott, így annak lerombolása évtizedekre visszavetné Irán jövőjét.
Eközben felerősödtek a találgatások egy esetleges szárazföldi akcióról is. Amerikai sajtóértesülések szerint kétéltű hajók tartanak az Öbölbe, fedélzetükön mintegy 5000 tengerészgyalogossal. A sziget esetleges elfoglalása nemcsak az olajexportot fojtaná meg végleg, hanem ugródeszkát is biztosítana a szárazföldi Irán elleni műveletekhez.
Mi várható?
A konfliktus eszkalációja már most érezhető a globális olajárak emelkedésén. Ha a harcok továbbterjednek a Hormuzi-szoros térségére, az világgazdasági válsággal fenyegethet. A Pentagon egyelőre elutasította a tengerészgyalogosok bevetéséről szóló hírek kommentálását.
